2029-ben egy, az Eiffel-toronynál nagyobb aszteroida fog elsuhanni a Föld mellett, amitől a tudósok egészen a közelmúltig attól tartottak, hogy katasztrofális ütközés előjele lehet.

A kutatók most azt remélik, hogy a 99942 Apophis közeli találkozásakor alaposan megvizsgálhatják a 99942 Apophis-t, hogy megerősítsék a védekezésünket más űrsziklákkal szemben.

Esa bejelentése az aszteroidát felmérő misszióról

Az Európai Űrügynökség (Esa) bejelentette a Rapid Apophis Mission for Security and Safety (Ramses) előkészítő munkálatainak finanszírozását, amelynek keretében egy űrszondát küldenek az aszteroidához, hogy információt gyűjtsenek annak méretéről, alakjáról, tömegéről és arról, hogyan forog az űrben száguldva.

A küldetés az Apophis összetételére és belső szerkezetére, valamint pályájára is fényt derít, és azt vizsgálja, hogyan változik az aszteroida, amikor 2029. április 13-án, pénteken 2029-ben 20 000 mérföld (32 000 km) távolságon belül halad el a Földtől – ami a Hold távolságának körülbelül tizede -.

„A Földdel való elrepülése teljesen egyedülálló” – mondta Dr. Holger Krag, az Esa űrbiztonsági programjának vezetője, hozzátéve, hogy várhatóan néhány ezer évig egyetlen aszteroida sem fog ilyen közel kerülni a Földhöz. „Ha tiszta az égbolt, akkor szabad szemmel is látni kell.”

Az Apophis közelebb fog elhaladni a Földhöz, mint a televíziós műsorszóráshoz, navigációhoz és időjárás-előrejelzéshez használt geostacionárius műholdak. Krag szerint ebben a távolságban az aszteroida elkezdene kölcsönhatásba lépni a Földdel.

„A Föld gravitációs mezeje lesz az, ami alapvetően kissé átformálja az aszteroidát, ami miatt az megváltoztatja a formáját” – mondta, hozzátéve, hogy a gravitációs vonzás földcsuszamlásokat is okozhat az aszteroida felszínén.

Krag az aszterodiáról

Krag szerint a Ramsesből származó meglátások segítenek a tudósoknak megérteni az aszteroidát, és azt a kockázatot, amelyet az ilyen űrsziklák jelentenek. „A bolygóvédelemben nem az a célunk, hogy az aszteroidákkal kapcsolatos tudományos munkát végezzünk, hanem az, hogy úgy jellemezzük őket, hogy egy nap el tudjuk téríteni őket, ha veszélyessé válnak” – mondta.

Monica Grady professzor a Nyílt Egyetemről elmondta, hogy míg a legtöbb aszteroida meglehetősen biztonságos pályán kering, és nem kerül bolygónk közelébe, a Földet keresztező aszteroidák, mint például az Apophis, más kérdés.

„Ezek a Föld közelébe érkeznek, és fennáll a lehetősége annak, hogy egy nap valamelyikük a Földbe csapódik, és súlyos katasztrófát okoz. Úgy véljük, ez történt 65 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok mind kipusztultak” – mondta. „És ha ez egy nagy aszteroida lesz, és eltalál minket, az olyan katasztrófa lesz, amely elpusztítja az emberiséget”.

A tudósok is tartottak

2004-es felfedezése után az Apophis éjszakánként ébren tartotta a tudósokat, mert attól tartottak, hogy a Nap körül keringve összeütközhet a Földdel. Míg a Nasa kizárta, hogy az Apophis 2029-ben és 2036-ban a Földhöz közeledve becsapódjon, a szakértők csak 2021-ben mondták ki, hogy az ütközés legalább a következő 100 évre kizárt.

Az űrügynökségek azonban nem bízzák a bolygó biztonságát a véletlenre, ehelyett a Földet érő aszteroidák elleni küzdelem módjait vizsgálják.

Az ilyen projektek közé tartozik a Nasa Dart missziója, amelynek során egy űrhajót a Dimorphos aszteroidának ütköztettek, hogy teszteljék, lehetséges-e eltéríteni egy űrsziklát. Az Esa idén induló Hera bolygóvédelmi missziója az ütközés utóhatásait fogja tanulmányozni.

„A Dart-kísérlet azt mutatta, hogy nagyon fontos mindent megérteni a cél aszteroidáról, mielőtt becsapódnánk” – mondta Krag. „Mert számít az összetétele, számít a pörgési sebessége, számít a tömege. Elvileg tehát, mielőtt egy aszteroidával ütköznénk, nagyon-nagyon gyorsan kell tudnunk vizsgálódni.”

A Ramses lehetőséget kínált a tudósoknak, hogy éppen egy ilyen gyors felderítést gyakoroljanak , tette hozzá. „Nem lehet csak úgy odamenni és eltalálni [egy cél aszteroidát], mert akkor nem lehet megjósolni az eredményt. És még rosszabbá is teheted”.

Segíthetnek az aszteroidáról küldött adatok a tudósoknak, hogy megelőzzék a becsapódást

Alan Fitzsimmons professzor a Belfasti Queen’s Egyetemről, aki tagja a Ramses tudományos tanácsadó csoportjának, azt mondta, hogy a Ramses küldetés által gyűjtött adatok segíthetnek a tudósoknak abban is, hogy több száz évre meghosszabbítsák azt az ablakot, amely alatt az Apophisszal való lehetséges ütközést meg tudják jósolni. „Az utódainknak jelenleg még mindig aggódniuk kell emiatt a dolog miatt” – mondta.

Krag elmondta, hogy a Ramses új finanszírozása lehetővé teszi a csapat számára, hogy megvásárolja az első hardvert a küldetéshez – bár a végső döntés arról, hogy a Ramses elindul-e, csak jövő év végén születik meg.

Krag szerint az aszteroidakép-kamera mellett más lehetséges műszerek közé tartozhat egy szeizmométer is, amely az aszteroida Föld gravitációs vonzásának hatására fellépő aktivitását figyeli.

Amennyiben a Ramses űrszondát jóváhagyják, a tervek szerint 2028 elején indítanák útnak az űrszondát. „Tehát valamivel kevesebb mint négy évünk van, ami egy űrszonda esetében nagyon gyors” – mondta Krag.

A Ramses nem az egyetlen küldetés, amely az Apophis vizsgálatára készül: a Nasa tavalyi sikeres Osiris-Rex küldetése után, amely 4,6 milliárd éves űrszikladarabokat nyert ki a Bennu aszteroidáról, ugyanez az űrszonda 2029-ben új küldetés, Osiris-Apex néven fog randevúzni az Apophisszal – írja The Guardian.