Javult a tavalyi költségvetés végrehajtásának hatékonysága az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, amely pénteken közzétett jelentésében csak az uniós fejlesztési előirányzatok felhasználását ítélte elégtelennek.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón kiemelte: a beszámoló jelentős javulást mutat, hiszen a tavalyi kettőről idén egyre csökkent az elutasító minősítések száma, és a 2010-es tízzel szemben a tavalyi büdzsére vonatkozóan szintén csak egy korlátozott minősítést adott a számvevőszék. Elutasító minősítést akkor ad az ÁSZ, ha a kiadási főösszeghez mérten a talált hibák meghaladják a 2 százalékot és/vagy többféle szabálytalanság merül fel.
Az ellenőrzött költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóit – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és az Uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatai kivételével – elfogadó véleménnyel látta el az ÁSZ – összegezte az elnök, hozzátéve, hogy az NFÜ előirányzatainak felhasználására korlátozott minősítést adott az ÁSZ.
Az uniós forrásoknál a megállapított hibák a számvitel területén találhatók, valamint a számvitelt támogató informatikai rendszerekkel kapcsolatos belső kontrollok nem megfelelő működésére vezethetőek vissza – jelezte Domokos László. A 2011-es költségvetésben megjelenő EU források 913 milliárd forint összegben teljesültek, míg az EU költségvetéséhez történő 2011. évi hozzájárulás 233 milliárd forintot tett ki – ismertette az elnök. Domokos László kifejtette: a 2007-2013-as időszak uniós operatív programjaira 2007-től a 2011 év végéig teljesített összes kötelezettségvállalás (5.415,9 milliárd forint) elmaradt az időarányostól, a hazánk számára rendelkezésre álló 8.209,3 milliárd forint összegű keret 66 százalékát érte el. Az Operatív Programokra teljesített, összesen 2.322,9 milliárd forint összegű kifizetések az időarányostól még jelentősebben elmaradtak, azok a teljes keret 28,3 százalékát érték el. Emiatt több operatív program esetében magas a forrásvesztés kockázata.
Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy a tényleges deficit tavaly 1.741,6 milliárd forint lett, amelynek alakulását főként a központi költségvetés egyszeri kiadási tételei – a Mol részvények vásárlása, az EU Bíróság ítélete miatti áfa-visszatérítés, valamint az önkormányzati alrendszertől és a MÁV Zrt.-től átvállalt hitelek – befolyásolták. A pénzforgalmi szemléletben és az egyszeri kiadási tételek kiszűrésével számított hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százaléka lett, az európai uniós metodika (ESA 95) szerint kalkulált egyenleg pedig 4,3 százalékos többletet mutatott – emlékeztetett Domokos László.
Hozzátette: a központi költségvetés 2011. év végi bruttó adósságállománya 20.955,5 milliárd forint volt, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, így az adósságráta a 2010. év végi értékhez képest 0,3 százalékponttal csökkent. Az államadósság alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a devizaadósság árfolyamvesztesége, amelyet azonban kompenzált a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők vagyonának részeként a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott állampapírok bevonása – mondta az elnök.
Szólt arról is, hogy az adók és adójellegű bevételek (társasági adó, hitelintézeti járadék, általános forgalmi adó, jövedéki adó és illetékbevétel) előirányzatai összességében alulteljesültek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt hátralék-állomány ugyanakkor 3,9 százalékkal csökkent, 2011. év végén 2.268,2 milliárd forint volt.
Domokos László hangsúlyozta: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 93,7 milliárd forintos előirányzatának átcsoportosítása – az elmúlt évek zárszámadásainak ellenőrzési tapasztalataival egyezően – több esetben nem volt összhangban a jogszabályban foglaltakkal, mivel a fejezetek olyan többletforrás igényét elégítették ki, amely előre valószínűsíthető, tervezhető volt. Körültekintőbb tervezéssel, a zárolások előrelátóbb meghatározásával a tartalékok jogszabálytól eltérő felhasználása elkerülhető lett volna – mondta.
Az ÁSZ ezúttal hat javaslatot fogalmazott meg a jövőre nézve – jelezte az elnök.
Az államháztartásért felelős miniszternek a fejezetek évközi többletigényeinek és a költségvetési tartalékok felhasználásnak összehangolására tettek javaslatot, míg az állami vagyonnal kapcsolatban a vidékfejlesztési miniszternek szóló javaslatuk a Nemzeti Földalap zárt szerződés-nyilvántartási rendszerének kialakítását célozza meg.
Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatban Domokos László ismertette: azt javasolták az NFÜ elnökének, hogy a jogszabályi előírásokkal összhangban a fejezet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatáról egyetlen, főkönyvi kivonattal és leltárral szabályszerűen alátámasztott beszámolót készíttessen.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének tett javaslat az adóbeszedéssel kapcsolatban az informatikai alkalmazások biztonsági szintjeinek meghatározására, illetve az adóhátralékok behajthatatlanná nyilvánítása belső kontrolljának megfelelő kialakítására vonatkozik. A nemzetgazdasági miniszternek címzett, ugyancsak az adóbevételekkel kapcsolatos ÁSZ-javaslat pedig az eljárási illetékek mértékének és beszedési költségének összhangba hozására irányul – mondta el Domokos László. Az ÁSZ ellenőrzése a központi költségvetés bevételi főösszegének 96, kiadási főösszegének pedig 91 százalékát fedte le.
