Mától forognak a tőzsdén a Google új „C” sorozatú részvényei. Azok a befektetők, akik március 27-én rendelkeztek Google pakettel, minden régi részvényért egy szavazati joggal rendelkező „A” sorozatú és egy szavazati joggal nem rendelkező „C” sorozatú papírt kaptak. Az új sorozat bevezetésével lényegében megfelezték a Google részvényeket. Vajon mi értelme egy ilyen korlátozott splitnek?

Olcsóbb lehet a „C”

A  historikus csúcsokhoz közeli 1000 dollár feletti szintekről 500 dollár környékére viszik le a splittel az árfolyamot, ami forma szerint a kisbefektetők számára teszi elérhetővé az eddig meglehetősen exkluzív árazású Google-t – vélekedett Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Észre kell azonban venni, hogy eltérő szavazati jog kapcsolódik az „A” és a „B” sorozathoz, ezért arra lehet számítani, hogy az utóbbi majd némi diszkonttal forog.

Valószínű szcenárió, hogy a rövid távra befektetők, illetve azok a piaci szereplők, akik egyébként sem élnének a szavazati jogukkal, vagyis nem tervezik, hogy részt vennének a közgyűléseken, inkább a olcsóbb „B” sorozatot részesítik előnyben. Ezért ennek likvidebb lehet a piaca. A felezéssel tehát úgy nőhet a papír likviditása, hogy mindeközben a Google részvény még nem veszít a VIP jellegéből. Bár hígul a Google papír, hiszen a GAAP szerinti egy részvényre jutó eredmény megfeleződik.

Betonoznak az alapítók?

Arról sem szabad elfeledkezni – folytatta -, a két egykori alapító, Sergey Brin és Larry Page „B” sorozatú részvényekkel is rendelkezik, amelyekhez tízszeres szavazati jog tartozik és amelyek nem forognak a tőzsdén. Kuti Ákos szerint olyan olvasata is lehet a részvényfelezésnek, hogy az alapítók, illetve a menedzsment szeretné „bebetonozni” magát. Elképzelhető, hogy csipegetnek majd a szavazati joggal rendelkező, „A” sorozatú részvényekből.

Akár tizedelhetnének is

A Google által alkalmazott tranzakció nem példa nélküli, de meglehetősen ritka. Egyrészt, a felezés maga, hiszen 1000 dolláros részvényár esetén a tizedelés sem lett volna meglepő, hiszen még a 100 dolláros részvényár is viszonylag exkluzív. Míg a századrészre vágás és a 10 dolláros részvényár jelenthetett volna igazi nyitást a kisbefektetők felé.

Valójában tehát nem valószínű, hogy a likviditás növelése volt a split valódi oka. Másfelől, a szavazati jog nélküli részvénysorozat kibocsátása is azt a piaci vélekedést erősíti, hogy a vállalatvezetés és a nagytulajdonosok trükkjéről lehet szó.