A japán pénzügyminisztérium csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint éves összevetésben 2,0 százalékkal, 6706,24 milliárd jenre (64,9 milliárd dollárra) emelkedett az export értéke. Elemzők kicsit erősebb ütemre, 2,4 százalékos bővülésre számítottak a novemberi 4,2 százalékos visszaesés után. Az import értéke 11,1 százalékkal, 5955,24 milliárd jenre (57,6 milliárd dollárra) süllyedt, ami alapvetően a nyersolajárak csökkenésére vezethető vissza. Elemzők 14,0 százalékos csökkenést vártak a novemberi 11,1 százalékos visszaesés után.

Az import már a huszadik egymást követő hónapban csökkent. A kereskedelmi mérleg 751 milliárd jen többlettel zárt, miközben elemzők 942,8 milliárd jenes többletet vártak az előző havi 366,1 milliárd jen után. A legnagyobb kereskedelmi partner Kínába irányuló export értéke 10,2 százalékkal, 1556,7 milliárd jenre, az importé pedig 1,8 százalékkal, 1568,5 milliárd jenre emelkedett, így a hiány 90,8 százalékkal, 11,8 milliárd jenre süllyedt. A politikailag is kényes amerikai viszonylatban Japán exportja 0,7 százalékkal, 1212,8 milliárd jenre esett.

Az import ugyancsak csökkent, 21,9 százalékkal, 585,22 milliárd jenre süllyedt értéke. A mérleg 627,59 milliárd jen többletet mutatott Japán javára, ez 33 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az Európai Unió viszonylatában Japán kereskedelmi hiánya 77,37 milliárd jent tett ki, közel 20 százalékkal csökkent, miután az export 1,6 százalékkal, az import pedig 4,0 százalékkal esett vissza. Az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek és az egész világon elterjedő koronavírus-járvány által dominált 2020-as évben kétszámjegyű mértékben csökkent Japán exportja és importja.

Éves összevetésben a kivitel értéke 2009 óta a legerősebb ütemmel, 11,1 százalékkal, az importé pedig 2016 óta a legnagyobb mértékben, 13,8 százalékkal csökkent. Úgy a kivitel, mint a behozatal már a második egymást követő évben csökkent. Ezzel együtt a kereskedelmi mérleg – két veszteséges év után – 674,73 milliárd jen többlettel zárt tavaly. Tavalyelőtt 1667,8 milliárd, 2018-ban pedig 1224,5 milliárd jen hiány alakult ki a kereskedelmi mérlegben. A kivitel és a behozatal értékének csökkenése mellett Kína vonatkozásában 34 százalékkal, 4617,2 milliárd jenre nőtt, míg az Egyesült Államok esetében 21,6 százalékkal, 5185,8 milliárd jenre csökkent Japán többlete 2020-ban.

Az exportorientált japán gazdaság teljesítménye erősen függ a külföldi piacoktól, így a gyenge külső kereslet fékezi a növekedést. Március és augusztus között kétszámjegyű mértékben csökkent az export értéke, mert a globális keresletet visszavetette a járvány. Négy és fél év után először Japán gazdasága recesszióba süllyedt a tavalyi első negyedévben. A hazai össztermék 29,2 százalékos évesített ütemben csökkent a második negyedévben, míg az első negyedévben 2,2 százalékkal. A harmadik negyedévben – a járvány enyhülésével és így a szigorú korlátozások feloldásával párhuzamosan – 22,9 százalékos évesített ütemben nőtt a gazdaság.