Így van ez Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban is, ahol a tavaly év vége tájban megalakult koalíciós kormány a nyugdíjrendszer újabb reformjáról döntött.

A nagykoalíció eddigi legnagyobb szabású terve

A Bundestag – nem kis meglepetésre – jelentősebb ellenvélemények nélkül elfogadta a kormány által beterjesztett nyugdíjreformot, amely a CDU, CSU, SPD, kereszténydemokrata, keresztényszociális illetve szociáldemokrata nagykoalíció eddigi legnagyobb szabású terve. Ráadásul a megvalósítással sem késlekednek. Amennyiben a német Bundesrat (Szövetségi Tanács) június 13-án rábólint a reformra, az intézkedések július 1-jén életbe is léphetnek.

A reform egyik sarkalatos eleme, hogy a hosszú ideig foglalkoztatott dolgozók hatvanhárom évesen nyugdíjba mehetnek. Egyetlen feltételt kell teljesíteniük ehhez, negyvenöt éves munkaviszonyt kell maguk mögött tudniuk. A munkaviszonyba beszámít a munkanélküliségben eltöltött első időszak, de ezt csak az előnyugdíj eléréséig lehet figyelembe venni.

Újdonság az is, hogy figyelembe lehet venni a magánnyugdíj biztosításokat is azoknak a dolgozóknak az esetében, akik hatvanhárom évesen akarnak nyugdíjba menni. Itt is feltétel azonban, hogy a kötelező és magánnyugdíj pénztári biztosítás kitegye a negyvenöt évet, s ez esetben is be lehet számítani az előnyugdíj elérésének ideje előtt munkanélküliként eltöltött első időszakot.

Flexinyugdíj és anyasági nyugdíj a reformok között

Bekerült a törvénybe az a lehetőség is, hogy a munkaadók a nyugdíjkorhatár után is tovább foglalkoztathatják alkalmazottjukat. A dolgozó erről megállapodhat a munkaadójával, akár több ízben is. A lényeg az, hogy ezt a kérdést a nyugdíjba lépés előtt kell tisztázni. Az úgynevezett ,,Flexirente” (Flexinyugdíj) további részleteit koalíciós munkacsoport dolgozza majd ki.

Fontos újítás az úgynevezett „anyasági nyugdíj”. Ez nagyjából kilencmillió német anyának javítja a helyzetét azzal, hogy hangsúlyosabban veszi figyelembe  a gyermekneveléssel eltöltött esztendőket. Ez a szakértők szerint az ország nyugati részén élő anyáknak havi huszonnyolc euró, a keleti részen élőknek havonta huszonöt euró pluszt jelent. Itt a törvényhozók arra számítanak, hogy nem sikerül rögtön július elsejével megvalósítani az elképzelést technikai nehézségek miatt. Az ígérik viszont, hogy ősztől visszamenőleg megkapják a járandóságukat a jogosultak. Egyes szakértők ezt az intézkedést tartják a nyugdíjreform legköltségesebb elemének.

Változások lépnek életbe a rokkantsági nyugdíj területén is. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges elméleti munkaviszonyt hatvankét évig számítják az eddigi hatvan esztendővel szemben. A rokkantak munkaviszonyát ennek megfelelően úgy állapítják meg, mintha két évvel tovább dolgoztak volna. Ez nagyjából negyven euró plusz bevételt jelent havonta a rokkantnyugdíjasoknak. Ez azonban nem visszamenőleges, csak az új rokkantnyugdíjasok számíthatnak rá.

Bírálják a reformot a biztosító szakértői

A német nyugdíjszakértők máris vitatják a reformot. Azt kifogásolják, hogy fél évvel a hivatalba lépése után a német kormány pénzügyileg olyan súlyos döntést hozott, amely felemészti a nyugdíjalapokban felhalmozott pénzt. A nyugdíjreform évente súlyos eurómilliárdokba kerül. A Deutsche Rentenversicherung, a Német Nyugdíjbiztosító úgy számolja, hogy négy, öt év múlva a nyugdíjjárulékot legalább fél százalékkal emelni kell majd ahhoz, hogy teljesíteni tudják a reformban megállapított plusz kiadásokat.

A német társadalom érthetőn pozitívan fogadta a nyugdíjreformot. A köztelevízió készített egy reprezentatív felmérését, amely szerint a lakosság háromnegyede támogatja az újításokat.