Az IMF azt írta kedden megjelent, Világgazdasági Kilátások (WEO) című jelentésében, hogy a kockázatok ellenére a globális gazdasági növekedés a tavalyi 3 százalékról 2014-ben 3,6 százalékra, 2015-ben 3,9 százalékra gyorsul.

Fokozott kockázatok

Az IMF szerint a fejlődő országokban a külső piaci környezet jelent fokozott kockázatot – többek között az amerikai monetáris politika meglepően gyors normalizálása -, míg a fejlett országokban a túlságosan alacsony infláció.

A fejlődő országok számára komoly megpróbáltatást jelentett 2014 januárjában az, hogy hirtelen megcsappant az irántuk tanúsított befektetői bizalom. Ez azóta se állt teljesen helyre, és továbbra is aggodalmat kelt a nagy arányú tőkekivonás lehetősége, a külső finanszírozási igények kielégítetlensége és a helyi valuták esetleges hirtelen értékvesztése.

A jelentés szerint azzal, hogy Japánt kivéve enyhülnek a költségvetési szigorítások, erősödhetnek a fejlett gazdaságok; az Egyesült Államokban 2014-ben 2,8 százalékos növekedés várható. Ami a fejlődő országokat illeti, az IMF szerint Kínának sikerül nagyjából 7,5 százalékos növekedést elérnie 2014-ben.

Ezt ajánlja az IMF Európának

Az előrejelzés szerint 2014-ben folytatódik a gazdasági növekedés a fejlett gazdaságú európai országokban, de továbbra is nagyon alacsony marad az infláció. A lakossági fogyasztás végre növekszik és az export is segítheti a gazdaság megerősödését. Az öreg kontinens feltörekvő országaiban, azaz a a kelet- közép- és délkelet-európai térségben ugyanakkor kissé lassulni fog a növekedés.

A magas munkanélküliségi ráta, a nagy államadósságok, a befektetések alacsony szintje, a kihasználatlan termelési kapacitások, a hitelszűke, és a pénzügyi rendszer felaprózódása azonban továbbra is csökkentik az eurózónás gazdasági növekedés ütemét.

A jövőbeni növekedésre a legnagyobb veszélyt a félbehagyott reformfolyamatok, a külső kockázati tényezők és a már említett alacsony infláció jelentik. Az IMF ajánlása szerint a laza monetáris politika, valamint a pénzügy és strukturális reformok befejezése lenne a garancia a recesszió elhárítására.

Aránytalan a növekedés

Az IMF szerint a mostani gazdasági növekedés aránytalanul oszlik meg az egyes országok és a gazdaság bizonyos részei között. Németország gazdasága, főleg az exportra termelő része, erős, de a magánbefektetések szintje még alacsony, és összességében nagy különbségek vannak az egyes országok folyó fizetési mérlegeiben.

Ennyit vár az IMF a nagyoktól

A jelentősebb fejlett európai gazdaságok közül 2014-ben Nagy-Britanniában 2,9 százalék, Svédországban 2,8 százalék, Svájcban 2,1 százalék, Németországban 1,7 százalék, Franciaországban 1 százalék, Spanyolországban 0,9 százalék, Olaszországban 0,6 százalék lesz a gazdasági növekedés az IMF előrejelzése szerint.

Európa fejlettebb felében (az eurózóna 18 tagállamában, a skandináv országokban, Svájcban, valamint Nagy-Britanniában és Csehországban) 2013-ban 0,1 százalékos GDP-növekedés volt, 1,5 százalékos infláció, 2,6 százalék volt a folyó fizetési mérleg többlete a nemzeti GDP-khez képest és 10,8 százalékot ért el a munkanélküliség.

A GDP-növekedés 2014-ben 1,5 százalékra, 2015-ben 1,7 százalékra gyorsul, az infláció alacsonyabb lesz (idén 1,1 százalék, jövőre 1,3 százalék), a folyó fizetési mérleg többlete 2014-ben 2,6 százalék marad, 2015-ben 2,8 százalékra nő. A munkanélküliség fokozatosan csökken, 2014-ben 10,6 százalékra, 2015-ben 10,2 százalékra.

Lassulás várható a feltörekvő térségben

A feltörekvő Európában – a közép- kelet- és délkelet-európai országokban – 2013 második felében csökkent a gazdasági növekedés, azzal egyidejűleg, hogy jelentős mennyiségű tőke áramlott ki a térségből. Annak ellenére, hogy Európa fejlett felében erősödni látszik a gazdaság, ami pozitívan hat erre az országcsoportra, 2014-ben kissé lassulni fog a régió átlagos növekedése – állapította meg a nemzetközi pénzügyi intézmény.

Így látja most Magyarországot az IMF

Javította a magyar hazai össztermék (GDP) növekedésére adott idei várakozását a Nemzetközi Valutaalap: legfrissebb előrejelzésében 2,0 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg a 2014-es magyar inflációs várakozását 0,9 százalékra csökkentette.

A térségben továbbra is az exportkereslet volt a 2013-as növekedés hajtóereje, kivéve Törökországot és a balti államokat, ahol a belső fogyasztás volt a bővülés motorja. A fogyasztás bővülését – különösen Délkelet-Európában – egy sereg tényező hátráltatja: a nem teljesítő hitelek magas aránya, a munkanélküliség állandósulni látszó magas szintje, néhány országban pedig a szükséges költségvetési kiigazítások – áll az IMF jelentésében.

Óvatosan a pénzügyi piacokon

A Valutaalap előrejelzése szerint az infláció az egész térségben mérsékelt marad. Ennek oka több más tényező mellett a negatív kibocsátási rés – a tényleges kibocsátás alatta marad a potenciálisnak -, a nyomott belső kereslet és a gyér banki hitelezés.

A térségre nézve a fő lefelé ható kockázatot a pénzügyi piacok esetlegesen kiújuló volatilitása jelenti, amelyet kiválthatnak többek között geopolitikai események – elsősorban az ukrajnai válság – és az amerikai jegybankrendszer (Fed) eszközvásárlásainak a folyamatban lévő megszüntetése – írta negyedéves jelentésében az IMF.