A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden változatlanul, 0,90 százalékon hagyta az alapkamatot, ami megfelelt a piaci várakozásoknak.

Minden maradhat ugyan így

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint jövő év közepéig nem várható a monetáris kondíciók szigorítása, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

Az alapkamat 2018 végére a célszinten (a jegybanki cél 3 százalék) tartózkodó infláció, valamint a külső monetáris kondíciók várható szigorodása miatt 1,25-1,40 százalékig emelkedhet, de ennél alacsonyabb is lehet – vélekedett.

Az utóbbi hónapokban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak.

Ennek hatására a bankközi kamatlábak, valamint a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos bubor (budapesti bankközi forint hitelkamatláb) már 0,16 százalékra csökkent – írta.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Megmaradtak a kulcsmondatok

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzőjének kommentárja szerint a jelenlegi, és várható nemzetközi monetáris folyamatok miatt jövő év közepén emelhet kamatot a jegybank, 2018 év végére két, egyenként 15 bázispontos kamatemelés után 1,20 százalékos alapkamatot vár a szakértő. Kitért arra, hogy a kamatdöntés után kiadott jegybanki közlemény hangvétele nem változott, továbbra is szerepelnek az alábbi kulcsmondatok benne:

„A monetáris tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a monetáris tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával”.

Várakozása szerint június végén újabb 50-100 milliárd forintos limitcsökkentésről fog határozni a jegybank a harmadik negyedévre, a második negyedév végére 500 milliárd forintra csökkentett állományt így tovább mérsékli.

Marad a laza politika

Az Equilor elemzője szerint a jegybank továbbra is laza monetáris politikát folytat, azonban ez nem elég ahhoz, hogy a kívánt növekedési ütemet a bankok részéről a hitelezés fellendülése is támogassa, így a jegybank további intézkedéseket hozhat.

Felidézte: március elején jelentették be a „fogyasztóbarát lakáshitel” minősítés bevezetésének tervét, a két hónapos konzultációt követően, május elején alakítják majd ki a végleges javaslatot. Az intézkedéscsomag összességében a hitelkamatok csökkenéséhez, ezáltal pedig keresletnövekedéshez vezet – írta. Úgy vélte, a rögzített kamatozású hiteleknél minimálisan fellazulhatnak az adósságfék szabályok is.

Nem kell lépni az infláció miatt
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az inflációs folyamatok nem indokolnak változtatást. Az idén várhatóan nem módosít a kamatszinten a jegybank, de elképzelhetőnek tartja, hogy júniusban lazítson a feltételeken, a három hónapos jegybanki betét limitjének módosításával, amivel fenntartja a likviditásbőséget a piacon – fejtette ki.