Rendkívüli Hírek:

2024 február 27

Jönnek a pandák a magyar kötvénypiacra

Az elsők között

A kibocsátásra és az árazásra a piaci körülmények függvényében kerül sor – tette hozzá közleményében az államadósság kezelő.

Magyarország tavaly áprilisban 1 milliárd jüan (136,8 millió euró, 42,5 milliárd forint) értékben bocsátott ki 6,25 százalékos kamatozású hároméves lejáratú jüankötvényt a kelet-közép-európai országok közül elsőként. A kibocsátást két és félszeresen túljegyezték.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kibocsátás alacsony összegét azzal magyarázta, hogy a tranzakcióra elsősorban nem finanszírozási, inkább piacmegismerési céllal került sor. A miniszter akkor hozzátette: esélyt lát arra is, hogy Magyarország még 2016-ban panda-kötvényt bocsásson ki Kínában. Hozzátette, további 2 milliárd jüanos lehetőségről van szó, ám ezt nem kívánják teljes mértékben kihasználni.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Szándéknyilatkozat is volt

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jüan adósságot devizacsere ügylet (swap) keretében euró alapúra alakította át, így a jüan árfolyamának alakulása nem jelent kockázatot.

Az előzményekhez tartozik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Bank of China elnöke 2015. november 25-én írt alá szándéknyilatkozat renminbiben (RMD) denominált magyar államkötvény kibocsátásáról. ÁKK és a Bank of China tavaly januárban sikeres befektetői találkozót tartott Szingapúrban és Hongkongban, amelyen fel tudták mérni a piacot.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója idén áprilisban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmadik Budapesti renminbi kezdeményezés elnevezésű konferenciáján is beszélt arról, hogy az adósságkezelő 2017-re 1,2 milliárd euró devizaforrás bevonását tervezte, aminek része az államkincstár által belföldön értékesített eurókötvény is, de felmerülhet egy nemzetközi devizakötvény kibocsátás lehetősége is.