A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság a nemzetközi műtárgypiacot is megrengette,  2009-ben 62 milliárd dollárról 39,5 milliárd dollára esett vissza a forgalom. A stabilizálódás már 2010-ben megkezdődött. Az Art Basel és a USB kimutatásai szerint eladások szempontjából az elmúlt 5 évben 68,2 milliárd dolláros forgalommal a 2014-es év volt a legsikeresebb.

A politikai és a gazdasági helyzet persze folyamatosan befolyásolja a műtárgypiaci forgalmat. Tavaly a Brexit és az amerikai elnökválasztás miatt kialakult bizonytalanabb gazdasági helyzetben például az olyan neves alkotóktól, mint Andy Warhol, Francis Bacon vagy Pablo Picasso, jóval kevesebb alkotás szerepelt az aukciókon. Az Art Tactic elemzése alapján azonban 2017-ben globális szinten növekedésre számítanak, melynek motorja az afrikai, dél-ázsiai, észak- és dél-amerikai piacok lehetnek.

A javuló tendencia egyébként már 2016 második felében elkezdődött. Míg az év első felében például a Sotheby’s 31 százalékos, a Christie’s 29 százalékos visszaesést produkált, az utolsó negyedévben a csökkenő tendencia lelassult, vagy stagnált a legnagyobb aukciósházaknál.

Mi a helyzet itthon?

Bár a hazai aukciósházak jellemzően inkább csak kérésre tárják adataikat a nyilvánosság elé, a magyarországi műtárgypiacon a becsült forgalom évente 15-20 milliárd forint között mozog. Míg a válság legsúlyosabb éveiben a Virág Judit Galéria aukcióinak forgalma 2-300 millió között mozgott, az utóbbi két évben egyetlen árverés sem zárult 500 millió forint alatt.

„A hazai műkincspiac a válság óta egyre stabilabb és kiszámíthatóbb. Az igazán kvalitásos képek, az ún. gyűjtői darabok a válság éveiben is keresettnek számítottak. Amiben akkor visszaesést tapasztaltunk, azok a kisebb mesterek művei voltak. Ez akkoriban a stratégiánk újragondolására késztetett minket, így kevesebb tételt indítottunk az árveréseken. A piac stabilizálódását egyébként a tételszámok változása is jól mutatja. A kétezres évek elején 200 felett volt az átlagos tételszám, 2011-ben 160, ma pedig már újra 220 körül“ – számolt be tapasztalatairól Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze, aki jelenleg a Sotheby’s-nél folytat a nemzetközi műtárgypiaccal kapcsolatos tanulmányokat.

2013-ban kezdődött egy finom élénkülés, ami a mai napig tart, a tavalyi év pedig a hazai műkereskedelmi piacon kifejezetten sikeresnek számított. Az aukciókon több rekordár is született, emellett az általános árszínvonal is emelkedett,  a galériák, műkereskedők többsége javuló forgalomról számolt be. Az optimizmust 2017 első félévének tapasztalatai is tovább erősítik. A hazai műkereskedelemben idén az ügyfélkör bővülését és a megemelkedett árszint stabilizálódását várják.

A kínálat mozgat

A TEFAF (The European Fine Art Foundation) és az Art Basel 2017-es kimutatásai alapján általánosnak mondható az a tendencia, hogy a piacot egyre inkább a kínálat alakítja. Az éves forgalmat tehát nagyban befolyásolja, hogy milyen művek kerülnek a nagy aukciósházak és a kereskedők látóterébe.

Tavaly a nemzetközi piac több mint felét az 1945 utáni  kortárs művek adták, emellett a modern és avantgárd, valamint az impresszionista és posztimpresszionista művek forogtak még jelentős számban. Legmagasabb összértékben Picasso művei keltek el a nyilvános aukciókon, a magánértékesítési rekordot pedig Gustav Klimt Adele Bloch-Bauer portré II. című alkotása érte el, amit Oprah Winfrey amerikai műsorvezető gyűjteményéből 150 millió dollárért vett meg egy kínai magángyűjtő.

A legnépszerűbbek

Hazánkban a műtárgypiac forgalmának kb. 70-75 százaléka festményeladásokból származik, a gyűjtők körében még mindig a klasszikus és a huszadik század első feléből származó modern és avantgárd  művek a legnépszerűbbek.

“A Virág Judit Galériában azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években a gyűjtői kör összetétele és ezzel párhuzamosan az érdeklődés is kezd megváltozni. Sokan például jó nevű grafikákba fektetnek be, de  egyre népszerűbbek az úgynevezett iparterv generáció művészei is, vagyis a hatvanas-hetvenes évek ma is aktív kortárs alkotói, mint például Keserü Ilona, Bak Imre illetve Lakner László. De a máig is legkeresettebb magyar festők közé tartozik itthon és külföldön is Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Vaszary János, valamint azok a modern festők, akik a XX. század első felében kapcsolatban álltak az európai művészekkel, pl. Kádár Béla, Scheiber Hugó és Czóbel Béla” – meséli Kelen Anna, így nem véletlen, hogy ezen művészek munkáit kiemelten kezeli a Virág Judit Galéria.

Az érdeklődést azonban nagyban befolyásolja, hogy a magyar alkotók közül kik jelennek meg a nagy külföldi kiállításokon. Tavaly például a Guggenheim Múzeumban rendezett Moholy-Nagy-életműkiállítás után novemberben a Sotheby’s New York-i árverésén rekordáron, 6 millió dollárért, azaz 1,7 milliárd forintért kelt el egy Moholy-Nagy-zománckép.

Mitől nő egy kép értéke?

A külföldön megvalósuló, magyar vonatkozású kiállítások létrejöttében kiemelten fontos szerepe van a kereskedelmi galériáknak, ugyanis ők szolgálnak hídként a magángyűjtők és a nemzetközi intézmények között. A régió egyik legnagyobb aukciós házaként ismert Virág Judit Galériának már nagy tapasztalata van ebben: az Amszterdamban jelenleg is futó a Fauvizmustól a Szürrealizmusig – a magyar avantgárdot bemutató kiállítására hat kiemelkedő, magántulajdonban lévő alkotást kölcsönöztek közel 370 millió Ft értékben. A festmények biztosítási értéke 30 és 100 millió Ft között mozgott.

Nemcsak a képek művészeti értékét és a festő presztízsét emeli mind a hazai, mind a nemzetközi kiállítás lehetősége, hanem az adott kép esetén komoly értéknövelő tényezőről is beszélhetünk, ha a tulajdonos a későbbiekben esetleg az eladás mellett dönt. A hazai műtárgypiac fellendüléséhez az is hozzájárul, hogy évről-évre egyre több külföldi gyűjtő figyelme fordul a magyar alkotók felé. 

“Szerencsére a világ minden tájáról bukkannak fel magyar képek, nemrég egy új-zélandi aukciósház egy Berény Róbert kép kapcsán kérte ki a véleményünket. Legutóbb pedig egy angol aukciósház egy nagyon korai Rippl-Rónai mű kapcsán keresett meg minket. A magyar vonatkozású műkincspiac egyik különlegessége, hogy szinte folyamatosan kerülnek elő eddig rejtőzködő művek. Nekünk pedig az a legfőbb célkitűzésünk, hogy ezeket a műtárgyakat haza tudjuk hozni külföldről.” – meséli Kelen Anna. Ha ez a tendencia tovább erősödik, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a hazai műkereskedelmi piac pozitív mérleggel zárja majd a 2017-es évet.