A terv szerint a kormány „minden rendelkezésére álló politikai eszközt be fog vetni azon cél elérése érdekében, hogy a 2030-as évek végére egy atomerőmű se üzemeljen” az országban. Ezzel párhuzamosan harminc százalékra tervezik növelni a megújuló energiaforrások részarányát az ország áramellátásában. A tervezet szerint – amelynek formális jóváhagyására a közeljövőben kerülhet sor – többé nem építenének új atomerőműveket Japánban, ugyanakkor a megfelelő biztonsági intézkedések mellett engedélyeznék a leállított reaktorok újraindítását, amelyek élettartamát 40 évben maximalizálnák. , arra figyelmeztetve, hogy az ártani fog az ország gazdaságának gerincét adó iparnak. Egy, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy a nukleáris energia feladására vonatkozó terv „nem vállalás, csupán ambíció”. Japán sajtóhírek szerint a kormány egyelőre nem tervezi leállítani az urándúsítást és az elhasznált fűtőelemek újrafeldolgozását, ami némileg ellentmond az atomenergia teljes feladására vonatkozó terveknek.

A tavaly márciusi fukusimai balesetet megelőzően a kormány ötven százalékra tervezte emelni a nukleáris energia részarányát az ország áramellátásában 2030-ra. Azóta azonban a lakossági félelmek miatt energiapolitikai hátraarcra kényszerült a kabinet. Japánban mindennaposak az atomenergia azonnali feladását követelő tüntetések, amelyeken olykor több tízezer ember vesz rész. Korábbi kormányzati közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság többsége egy „atomenergia-mentes társadalomban akar élni”. A téma a parlamenti választások közeledtével egyre nagyobb politikai figyelmet kap, s egyes megfigyelők szerint a nemrég még atompárti kijelentéseket tevő Noda Josihiko miniszterelnök részben népszerűtlen kormánya és pártja renoméját akarja javítani a tervezettel. Tavaly márciusig az atomenergia az áramellátás közel egyharmadát biztosította Japánban.

Jelenleg a szigetország 50 működőképes reaktorából csupán kettő üzemel, miután az erőműveket biztonsági okokra hivatkozva leállították az utóbbi másfél évben. Gazdasági szereplők szerint az atomenergiáról való lemondás jelentősen megdrágítaná az energiaárakat, s ezáltal üzemeik külföldre költöztetésére sarkallná a japán cégeket. A kormány egy korábbi felmérése szerint évi 3,1 ezer milliárd jenbe kerülne a kieső atomenergia fosszilis hordozókkal való helyettesítése. Az energiahordozókban szegény szigetország már jelenleg is a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-importőre és harmadik legjelentősebb olajvásárlója. Japán évi egymillió gigawattos áramigénye az Egyesült Államok és Kína utána a harmadik legnagyobb a világon. Atomenergia-ellenes körök ezzel szemben azt állítják, hogy az nukleáris áramtermelés feladása, illetve a megújuló források felé való elmozdulás gazdasági lehetőségeket teremtene a szigetország cégei számára és lökést adna az innovációnak. Korábban Németország és Svájc is az atomenergia feladásáról határozott a fukusimai baleset miatt.