„Az orosz háborús gépezet keleten gyorsan nagyon fájdalmas fenyegetésnek bizonyulhat Ukrajna számára” – mondta Maximilian Hess, a Foreign Policy Research Institute munkatársa kedden a CNBC-nek. „Teljesen világos, hogy Oroszország háborús céljai továbbra is meglehetősen kiterjedtek” – tette hozzá Hess, aki szerint az, hogy a Donbászért folytatott csata hogyan zajlik, „meghatározza, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mekkora területet farag ki Ukrajnából a Dnyiprótól (az Ukrajnát kettészelő folyótól) keletre”. „Szerintem elég egyértelmű, hogy az annexió Putyin hosszú távú célja, az a kérdés, hogy mekkora mértékű” – tette hozzá Hess.
Orosz tisztviselők kijelentették, hogy a háború ezen új szakaszában a fő céljuk a két szakadár, Oroszország által támogatott „népköztársaság”, Luhanszk és Donyeck „teljes felszabadítása”. A legtöbb elemző azonban úgy véli, hogy a tágabb Donbász régiót, amely egy szénkészletekben gazdag, iparosodott terület, Oroszország fogja annektálni. Moszkva az elmúlt nyolc évben, amióta 2014-ben annektálta a Krímet, szeparatista érzelmeket szított a régióban, bár tagadja, hogy támogatná a régió lázadóit. Oroszország régóta várt keleti offenzívája hétfőn komolyan megkezdődni látszott azzal, hogy katonai erői támadásokat indítottak számos terület ellen, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig úgy nyilatkozott, hogy „a Donbászért folytatott csata” megkezdődött.
Kedd reggelre az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az éjszaka folyamán több mint 1200 célpontra mértek csapást Ukrajnában, és később aznap számos jelentés érkezett a kelet-ukrajnai rakéta- és tüzérségi tűz fokozódásáról. Hivatalos közlések szerint az orosz erők elfoglalták az ellenőrzést Kreminna város felett a Luhanszki területen, ahol a jelentések szerint utcai harcok zajlottak. Szerda reggel az ukrán védelmi minisztérium egy hírszerzési frissítésben közölte, hogy az ukrán erők visszaverték Oroszország „számos előrenyomulási kísérletét” a keleti Donbász régióban.
A Kelet-Ukrajnára való újbóli összpontosításra azt követően került sor, hogy Oroszország számos csapatát visszavonta a Kijev körüli területekről és az ország más északi részeiről, miután nem sikerült katonai előnyöket elérni. A Pentagon azonban úgy véli, hogy Oroszország mostanra jelentősen növelte harci erejét Kelet- és Dél-Ukrajnában, a múlt hétvégén azonban több zászlóalj taktikai csoportot helyeztek át a térségbe.
A fegyverek kimerültek
A szövetséges globális vezetők kedden videohívás keretében vitatták meg az orosz invázió új szakaszát: több ország – köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – ígéretet tett arra, hogy több tüzérségi rendszert küld Ukrajnának, míg mások, például Németország, több pénzt ígértek arra, hogy segítsenek Ukrajnának több fegyver beszerzésében. Az, hogy az új fegyverek milyen gyorsan jutnak el Ukrajnába, kérdéses, mivel aggodalomra ad okot, hogy a háború sújtotta országnak nehézséget okozhat a gyors újrafegyverkezés keleten, különösen, ha Oroszország növeli a lőszerraktárak elleni támadások gyakoriságát.
Sam Cranny-Evans, a RUSI brit védelmi agytröszt elemzője a CNBC-nek kedden azt mondta, hogy sok a bizonytalanság a Donbaszért folyó harc alakulását illetően, és hogy bár mindkét fél az elmúlt két hónap során kimerítette a saját hadianyagát (katonai anyagok és felszerelések), Ukrajna sebezhetőbb helyzetbe kerülhet. „Az egyetlen dolog, amit elég nyugodtan mondhatok, hogy szerintem a csata nagyon sokáig fog tartani, mivel mindkét fél „kitartásról” tett tanúbizonyságot” – jegyezte meg. „Van néhány kérdés a lőszer elérhetőségével kapcsolatban az ukránok számára, és ez kulcsfontosságú problémává válhat, különösen a tömeges tüzérségi sortüzek és légicsapások nyitó szakaszában. Ha nincs meg a lőszer, hogy viszonozza a tüzet az ilyen dolgok ellen, akkor drámai pszichológiai és fizikai hatásuk van, és nyilvánvalóan pusztítanak is” – mondta.
Mindazonáltal megjegyezte, hogy Oroszország is „valószínűleg eléggé korlátozott abban a tekintetben, hogy mit tud tenni a személyi képességeivel és az anyagi képességeivel”. „Az oroszok eddig iszonyú sok rakétát költöttek el ebben a háborúban, amit elég nehéz lesz pótolniuk … és további kérdés, hogy az ukránok mekkora kimerültséget fognak okozni nekik Donbászban” – mondta. Cranny-Evans szerint nem lehetetlen előre látni egy olyan helyzetet, amelyben az ukránok képesek lesznek visszavágni az oroszoknak Donbászban, ahogyan máshol már bizonyították, hogy kitartóan képesek erre.
„Ha meg tudják szervezni magukat, és ha megfelelően fel tudják szerelni a csapataikat, akkor képesek lehetnek erre. És egyes elemzők óvatosan optimisták, hogy Ukrajna akár meg is nyerheti ezt a háborút… sok minden valóban a konfliktus következő szakaszán múlik, és az fogja megmutatni, hogy melyik oldal fog valószínűleg győzni” – jegyezte meg.
Ki „nyer”?
Az elemzők nehezen tudják felmérni, hogy a donbászi csata milyen jelentőségű lehet a tágabb értelemben vett háborúban, mert nehéz felmérni, mik Putyin végső céljai Ukrajnában. A RUSI munkatársa, Cranny-Evans megjegyezte, hogy a nagy kérdés továbbra is az, hogy azáltal, hogy Putyin a Donbasz „felszabadítására” irányuló önjelölt küldetésére összpontosít, feladta-e „maximalista célját, az ukrajnai rendszerváltást és Kijev elfoglalását”, vagy esetleg elfogad egy korlátozottabb győzelmet keleten. Szerinte Ukrajna számára nehéz árat jelenthet, ha elveszíti a Donbászért vívott csatát, és Oroszország annektálja a régiót. Mindenesetre a háború győztesének és vesztesének meghatározása nem lesz könnyű feladat az Ukrajnában már most is tapasztalható hatalmas pusztítás közepette.
″Azt lehet mondani, hogy Ukrajna győzött, mert az országa még mindig létezik, de ha Donbászt teljesen elveszíti, az valóban győzelemnek számít? Ez azt jelenti, hogy a béke örökké tart? Vagy Ukrajnának 10 év múlva újabb háborút kell majd vívnia? Az ukránok számára sok minden forog kockán” – mondta Cranny-Evans. Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War hétfői értékelésében arról, hogy a konfliktus következő szakasza milyen következményekkel járhat, azt írta, hogy Oroszország offenzívája „valószínűleg nem lesz drámaian sikeresebb, mint a korábbi orosz offenzívák”, de figyelmeztetett, hogy erői „képesek lehetnek az ukrán védők kimerítésére vagy korlátozott előnyök elérésére”.
Az agytröszt megjegyezte, hogy az orosz erők nem tartották meg az „operatív szünetet”, amely szükséges az északkelet-ukrajnai hadműveletek „újjáalakításához” és az északkelet-ukrajnai hadműveletekbe való megfelelő integrálásához az Északkelet-Ukrajnából kivont sérült egységekbe. „Amint azt korábban már értékeltük, a Kijev környékéről kivont és a donbászi harcokba visszatérő orosz erőket a legjobb esetben is csak összefoltozták és más sérült egységek katonáival töltötték fel, és az orosz hadseregnek kevés, ha egyáltalán van olyan összetartó egysége, amelyet korábban nem Ukrajnában vetettek be, és amelyet az új hadműveletekbe tudnának bevonni” – mondta.
Hozzátette, hogy a katasztrofálisan alacsony orosz morálról és a folyamatos logisztikai kihívásokról szóló gyakori jelentések azt jelzik, hogy „az orosz egységek tényleges harci ereje Kelet-Ukrajnában a zászlóalj-taktikai csoportok számában kifejezett, papíron meglévő erejük töredéke”. Az intézet megjegyezte, hogy bár az orosz erők „a tűzerő nagyfokú koncentrációjával és a puszta létszám súlyával” képesek lennének az ukrán állásokat kimeríteni, ennek „nagy ára” lenne, és hogy egy hirtelen és drámai orosz támadási siker továbbra is nagyon valószínűtlen.
