A fogyasztói árak szeptemberben 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Az idén az első kilenc hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Az infláció 2008 augusztusa óta (6,5 százalék) nem volt ilyen magas, a mostaninál magasabb 2008 júliusában (6,7 százalék) volt.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzőjének értékelése szerint a várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben ugrott meg az infláció az előző havi 6 százalékról. A meglepetést elsősorban az élelmiszerárak vártnál nagyobb gyorsulása okozta, míg a várakozásoknál nagyobb mértékben nőtt a dohányáruk és az üzemanyagok ára is. Eközben – a forint erősödését és a változatlanul igen gyenge belső keresletet tükrözve – a vártnál jobban csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai.

Az élelmiszerárak továbbra is igen jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak 18 százalékos növekedése mutat. Ezzel szemben az üzemanyagárak jelentősen estek októberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése.

A TakarékBank számítása szerint az infláció az év hátralevő részében visszaesik 6 százalék közelébe. Januárban és februárban kiesik az idei áfa emelés hatása, így az infláció a jövő év elején 4,5-5 százalék közé mérséklődhet. Ebben az évben 5,9 százalék, jövőre 4,2 százalék lehet az átlagos infláció, ugyanakkor Suppan Gergely figyelmeztetett arra, hogy az inflációs várakozások beragadása kockázatot jelent.

Az elemző jelezte: mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy amint az ársokkok hatása belép a bázisadatokba, az inflációs cél elérhetővé válik. Erre azonban 2014 első fele előtt nem lehet számítani. Ezért, ha a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel az ország kockázati megítélése jelentősen javult az elmúlt hetekben. A váratlanul magas szeptemberi infláció miatt azonban kérdéses, hogy októberben folytatódik-e a kamatcsökkentés, vagy egy hónap szünet után novemberben kerül sor a következő kamatcsökkentésre – tette hozzá Suppan Gergely.

Ebben a kérdésben némileg eltérő véleményt fogalmazott meg Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, aki úgy véli, amennyiben a jelenlegi, kedvező kockázati környezet fennmarad, a rekord magas infláció várhatóan nem bizonytalanítja el a monetáris tanács kamatcsökkentésre szavazó tagjait, így folytatódhat a jegybanki lazítás. Az alapkamat további csökkentése esetén sem várható azonban további jelentős hozamcsökkenés a magyar eszközök tekintetében, mivel a piac láthatóan már beárazta a lazítást – tette hozzá a befektetési szakember.

Az inflációs folyamatok megítélésében a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója egyetért Suppan Gergellyel, mert úgy látja, hogy a fogyasztói árak négy éve nem látott növekedése nagy valószínűséggel elérte csúcspontját, és az év hátralevő részében már csökken az infláció. Szerinte olyan egyedi hatásoknak, mint az olaj világpiaci árának emelkedése, vagy az élelmiszerek drágulása, sem lehet már olyan számottevő hatása, amely továbbra is fenntartaná a gyorsuló inflációs pályát.

Mivel a jövő év januárjától a 2012 elején életbe lépett adóemelések hatása is kiesik, így a legfrissebb MNB inflációs jelentés szerint akár 5 százalék alá kerülhet a fogyasztói árak drágulását jelző mutató – mondta Horváth István.

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben közzétett inflációs jelentésében 2012-re 5,8 százalékos, jövőre 5,0 százalékos átlagos inflációt prognosztizált.