A Tanács és az EP között született megállapodás felgyorsítaná az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszeren (ETS) keretében adható-vehető kibocsátási mennyiség csökkentését.
A 2005-ben létrehozott ETS az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik és a teljes üvegházgáz kibocsátás 40 százalékát fedi le. A jelenlegi ETS 2020-ig van érvényben.
Az ETS az általa lefedett szektorok kibocsátását maximálja, a cégek pedig szükség esetén ezen keretértéken belül adhatnak és vehetnek kibocsátási egységeket. Az ETS negyedik fázisára vonatkozó bizottsági javaslat 2015. júliusból származik. Ennek célja, hogy sikerüljön 2030-ra legalább 40 százalékos kibocsátás-csökkenést elérni, az ipar és energiaszektor modernizációja felgyorsuljon és a kibocsátók ne települjenek át lazább szabályozással rendelkező uniós kívüli országokba.
A reform két sarokköve
Az EU fokozatosan lejjebb szállítja a szén-dioxid kibocsátási küszöböt, valamint a kvóták árának csökkenésének megállítására még gyorsabb ütemben mérsékelné az elérhető egységek számát a piacon. (Ezt eleinte évente 1.74 százalékkal, 2021-től 2,2 százalékkal, 2024-es felülvizsgálattal.)
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kvóták túltermelésének csökkentéséhez növeli az úgynevezett piaci stabilitási tartalék kapacitását. Ez a tartalék gondoskodik majd arról, hogy egyensúly legyen az eladásra szánt kvóták és a kereslet között – tartalékot képez a felesleges kvótákból és csak akkor vezeti vissza ezeket a piacra, ha megnő a kereslet.
Fókuszban az innováció
A reform továbbá két új pénzügyi alapot hoz létre, amelyek célja, hogy támogassák az innovációt és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projekteket.
Az Innovációs Alap a megújuló energiákkal, és a szén-dioxid csökkentésével és tárolásával kapcsolatos projektekhez nyújt pénzügyi támogatást, a Modernizációs Alap pedig a hátrányosabb helyzetű tagállamokban segíti az energiarendszerek korszerűsítését.
Védekezés a kibocsátás-áthelyezés ellen
Néhány esetben, főként, amikor félő, hogy a kibocsátási küszöb miatt a vállalatok áttelepítik a termelést egy másik országba, a kvóta ingyenes lesz.
„Sikerült az európai klímavédelem alapját jelentő ETS-t alaposan megreformálni, ami nem volt könnyű, tekintve az olyan problémákat, mint az a szénalapú energiahordozók alacsony ára és a környezetvédelmi és ipari érdekek összehangolása” – mondta el Julie Girling (ECR, Egyesült Királyság).
A szöveget 535 szavazattal 104 ellenében 39 tartózkodás mellett fogadták el. A megállapodást a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, mielőtt a jogszabály megjelenik az EU Hivatalos lapjában.
