2024 március 29

Igazán kapósak lettek a magyar termékek

Átmeneti volt a visszaesés

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai alapján arról ír a lap, hogy a korábbi időszak mintegy harminc százalékos visszaesése után tavalyelőtt 4,2, tavaly pedig 10 százalékos volt a bővülés, mivel a reálkeresetek növekedése a frissítők piacán is érezteti hatását. Bikfalvi Istvánné főtitkár tájékoztatása szerint tavaly az alkoholmentes italok, vagyis az ízesített vizek, a szénsavas üdítőitalok, a százszázalékos gyümölcslevek, nektárok, gyümölcsitalok, jeges teák, energiaitalok és szörpök forgalmazása 2014-hez képest is számottevően megemelkedett.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

2015-ben lényegében megduplázódott a csökkentett kalóriatartalmú és a kalóriamentes termékek szerepe az értékesítésben. Az ilyen típusú üdítőitalok eladásai a korábbi években 20-22 százalékát adták az éves fogalomnak, ez tavaly több mint 45 százalékra emelkedett – közölte a szövetség főtitkára.

Több húst szállítunk külföldre

Nő a magyar libamáj- és pecsenyekacsa-export, az előbbi zöme Franciaországba és Belgiumba, utóbbié Ausztriába, Németországba és Svájcba kerül – idézi a Magyar Hírlap szerdai száma a Kacsa- és Libaszövetség titkárát.

Látits Miklós a lapnak elmondta: tavaly 1200, idén közel 1400 tonna hízott libamájat exportálhatnak a magyar termelők, 8-9 milliárd forintnyi árbevételt generálva ezzel. Az évi kétezer tonnás pecsenyekacsa-kivitel 3-3,5 milliárdos bevételt jelent a termelőknek.

A szakember közlése szerint a – jellemzően ünnepi ételnek tekintett – libából évi egy, a kacsából 3,5-4 kilogrammot eszik meg évente Magyarországon az átlagpolgár.