A társaság által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint amennyiben sikerülne az EIB-vel finanszírozási konstrukciót kidolgozni, akkor forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, kedvező – 3-5 százalékos THM mellett – tenné elérhetővé a lakáscélú kölcsönöket. Emlékeztetnek arra, hogy egy 2011-es európai parlamenti és tanácsi rendelet beruházási prioritásként jelöli meg a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának a támogatását. Az európai építőipari stratégia pedig kiemelt célnak jelöli a alacsony energiafelhasználású épületek építését, valamint az ilyeneket eredményező felújításokat, és célként jelölték meg, hogy az EIB 120 milliárd eurót kitevő, kedvezményes kamatozású hitellel ösztönözze ezeket.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a lakásépítés támogatása jelenleg nem jelent túl nagy terhet, hiszen a lakásépítés támogatása nagyon alacsony intenzitású, mindössze az építési költség 10-15 százalékát teszi ki, ez az összeg pedig önmagában a lakásépítésből befolyó áfából megtérül. A közleményben felidézik, hogy a KSH múlt héten közzétett adatai szerint az idén,, ezt kivetítve a teljes évre, nem egészen 5 ezer lakás megépítése várható, ami a múlt évinek a felét sem teszi ki. A TLE adatai szerint ilyen kevés lakás 1921 óta nem épült Magyarországon. Az 1933-as válság idején is meghaladta a 17 ezret, de 1943-ban – a háború közepén is – 27 ezer lakás épült. A közlemény kiemeli: a 4,2 millió magyar lakás 70 százaléka felújításra szorul, de ebből minden tízedik helyett inkább újat kellene építeni.