Elmaradunk az Uniótól

A makrogazdasági környezet kedvezően alakult az elsősorban megtakarítások kezelésével foglalkozó szektorok számára, az alacsony kamatkörnyezetnek, a javuló jövedelmi kilátásoknak köszönhetően nőtt a hosszú távú megtakarítási, öngondoskodási eszközök – önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, tartós betéti számla (tbsz) népszerűsége.

Elmondta, a megtakarítási szint a régiós átlagnak megfelelő, azonban elmarad az EU-átlagtól. Az életbiztosítási és önkéntes pénztári tartalékok közel 3000 milliárd forintos szintje nemzetközi összevetésben mérsékelt méretű. A jelentés szerint szoros kapcsolat van az egy főre jutó GDP és a hosszú távú megtakarítási hajlandóság között.

Brókerbotrány ellenére is van bizalom

Az ügyvezető igazgató elmondta, a brókerbotrányt követően átrendeződés következett be a biztonságosabbnak ítélt szolgáltatók irányába, de a bizalom nem ingott meg a szektor iránt. Az értékpapírszámlákon elhelyezett ügyfélvagyon a befektetési vállalkozások esetében több mint 3 százalékkal, a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek esetében mintegy 7,8 százalékkal nőtt 2014 végéhez képest a 2015. április végi adatok szerint. Kisgergely Kornél hangsúlyozta, az MNB által kezdeményezett törvénymódosító csomag nagymértékben csökkenti a jövőbeni csalások lehetőségét.

Fordulat a biztosítóknál

Nagy Koppány igazgató kiemelte, hogy a biztosítási piacon hét szűk esztendő után 2014-ben fordulat következett be, szinte minden alágazatban nőttek a díjbevételek. A növekedés motorját a nyugdíjbiztosítások jelentik – az átlagdíj 222 ezer forint, míg az egyéb biztosításoknál 138 ezer forint -, amelyeknek a költsége jelentősen csökkent az MNB által tavaly kiadott ajánlásnak köszönhetően.

Etikai szabályozás

Az MNB az etikus életbiztosítási koncepció mentén erősíteni kívánja az etikai szempontokat a többi életbiztosítási terméknél is.

Az MNB 2016-tól rendeletben szabályozza a teljes költségmutatót (tkm), és megvizsgálja, hogy ki lehet-e terjeszteni a nyugdíjbiztosítási ajánlásban foglalt limiteket. A kötelező gépjármű-felelősség biztosítási (kgfb) piacon továbbra is kiélezett a helyzet, a díjak a kárhányadhoz képest nagyon alacsonyak, amin a felügyelet szerint változtatni kell.

A biztosítók tőkeellátottsága jelentősen meghaladja a szabályozói minimumot – a 2016-tól bevezetendő SII. szabályozás duplája -, de az új szabályozás miatt növekvő volatilitás várható. Az MNB szerint a jelenlegi adatok alapján néhány társaságnál tőkefeltöltésre lesz szükség. A biztosítók jövedelmezősége szektorszinten pozitív, ám az intézmények egyharmada veszteséges, ami a tőkehelyzettel együtt a konszolidáció lehetőségét vetíti előre – mondta Nagy Koppány.

Gondolunk a nyugdíjra
A nyugdíjpénztári piac tavaly átlépte az 1000 milliárd forintot. Nagy Koppány kiemelte, hogy a tagok egyre több pénzt fizetnek be az önkéntes kasszákba, amelyek az elmúlt három évben impozáns hozamokat értek el: 2012-ben 13,9, 2013-ban 7,5, 2014-ben 8,2 százalék volt az átlagos éves hozam. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak több mint egymillió tagjuk van.

Biztonságosabb takarékok

A takarékszövetkezeti szektorral kapcsolatban Kisgergely Kornél kiemelte: a 2014 decemberében 114 szereplővel létrejött szoros integráció megteremtette egy biztonságosabb és hatékonyabb működés alapjait. A 136 milliárdos állami hozzájárulás bő 700 milliárd forintra növelte a szektor kockázatvállalási képességét, ami jelentősen hozzájárulhatna a nemzetgazdaságban tapasztalható hitelszűke enyhítéséhez. Ennek kiaknázására a technikai feltételek kialakítása folyamatban van.

Vigyázni kell a tőkeáttétellel!

Végh Richárd piacfelügyeleti igazgató a tőkepiaci fejleményeket ismertetve elmondta, hogy a svájci jegybank 2015. január 15-i, az árfolyam eltörlésére vonatkozó váratlanul döntése nagy veszteségeket eredményezett a magas tőkeáttételű, jellemzően forex ügyleteket külföldi online platformokon igénybe vevő ügyfeleknek, és rajtuk keresztül a hazai tőkepiaci intézmények egy részének. Az utólagos ármódosítások miatt egyes online platformok működtetőivel szemben perek indulhatnak.

A svájci frank árfolyammozgása rávilágított a hazai befektetési szolgáltatók külföldi online platformokkal kötött úgynevezett „white-label” megállapodásainak kockázataira, amelyeknek keretében saját nevükben nyújtják ügyfeleik részére a magas tőkeáttételű devizakereskedés lehetőségét. A potenciális kockázatok mérséklődését elősegítheti a függő ügynöki kapcsolatok előtérbe kerülése, a működési feltételek szigorítása, többlettőke-követelmény előírása a felmerülő partnerkockázatokra.

Rekordon az alapok vagyona

A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon 2014 végére 5526 milliárd forintos történelmi csúcsot ért el a jelentés szerint. Az alapok eszközösszetétele az alacsony kamatkörnyezet hatására kismértékben eltolódott a kockázatmentes állampapírok és bankbetétek felől a kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető befektetési jegyek felé.