Az Iszlám Köztársaság szombaton államilag szervezett gyűlésekkel ünnepelte az iráni forradalom 44. évfordulóját. Az ünneplést azonban rövid időre megzavarták, feltehetően kormányellenes hackerek.

Elnyomott fiatalok

Raiszi, akinek keményvonalas kormánya a leváltását követelő fiatal tüntetők egyik legmerészebb kihívásával néz szembe, bűnbánatra szólította fel a „megtévesztett fiatalokat”. Ezáltal a legfelsőbb vezető megkegyelmezhet nekik.

Ebben az esetben – mondta a teheráni Azadi téren összegyűlt tömegnek: „az iráni nép tárt karokkal fogja őket fogadni”.

Az élőben közvetített televíziós beszédét az interneten körülbelül egy percre megszakította, a képernyőn megjelent az „Edalat Ali (Ali igazsága)” névre hallgató, Irán-ellenes kormányellenes hackercsoport logója. Egy hang azt kiáltotta: „Halál az iszlám köztársaságra”.

Nem csillapodó tüntetések

Iránon országos tüntetések söpörtek végig, miután szeptemberben a 22 éves Mahsa Amini meghalt az ország erkölcsrendészetének őrizetében.

A biztonsági erők halálos csapással válaszoltak a tiltakozásokra. Ezek a megmozdulások az iszlám köztársaságot ért legerősebb kihívások közé tartoznnak az 1979-es forradalom óta, amely megdöntötte a 2500 éve fennálló monarchiát.

A forradalom évfordulóját ünneplő amnesztia részeként az iráni hatóságok pénteken szabadon engedték a bebörtönzött disszidens Farhad Meysamit, aki éhségsztrájkot folytatott, valamint Fariba Adelkhah iráni-francia akadémikust.

Vasárnap Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető amnesztiát adott ki számos fogolyra, köztük a közelmúltbeli kormányellenes tüntetéseken letartóztatottakra.

A HRANA jogvédő csoport szerint péntekig 528 tüntetőt öltek meg, köztük 71 kiskorút. A szervezet szerint a kormány biztonsági erőinek 70 embere is életét vesztette. Vélhetően 19 763 tüntetőt tartóztattak le.

Az iráni vezetők és az állami média hetek óta erős részvételre szólít fel a szombati gyűléseken, a szolidaritás és népszerűség jeleként.

Megosztott média

Az évforduló előestéjén, péntek este az állami média a kormány által támogatott ünnepségek részeként tűzijátékot mutatott, és az emberek az „Allahu Akbar! (Isten a legnagyobb!)” jelszavakat skandálták. A közösségi médiában közzétett videókon azonban sokan azt hallották, hogy „Halál a diktátorra!” és „Halál az iszlám köztársaságra!”. A Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni a közösségi médiában megjelent bejegyzéseket.

A kormány televízió szombaton élőben közvetített felvételeket az országszerte zajló állami gyűlésekről.

Ideológiai konfliktusok

Teheránban az ünnepségek részeként hazai gyártású ballisztikus rakétákat, egy drónt, egy tengeralattjáró-elhárító cirkálót és más katonai felszereléseket állítottak ki.

„Az emberek rájöttek, hogy az ellenség problémája nem a nő, az élet vagy a szabadság” – mondta Raisi a teheráni Azadi téren élőben közvetített beszédében, utalva a tüntetők jellegzetes jelszavára.

„Inkább a függetlenségünket akarják elvenni” – mondta.

Beszédét gyakran megszakították a „Halál Amerikára” skandálások – ez a jelszó az állami gyűlések védjegye. A tömeg azt is skandálta, hogy „Halál Izraelre”.

Raisi azzal vádolta az „ellenségeket”, hogy „a vulgaritás legrosszabb fajtáját, a homoszexualitást” hirdetik.

Bebörtönzött civilek

A 2019 óta börtönben lévő Adelkhah egyike volt annak a hét francia állampolgárnak, akiket Iránban vettek őrizetbe, ezzel is rombolva a két ország viszonyát.

Őt 2020-ban nemzetbiztonsági vádak alapján öt év börtönbüntetésre ítélték. Később házi őrizetbe helyezték, de januárban visszatért a börtönbe. Adelkhah tagadta a vádakat.

Mejszami szabadon bocsátására egy héttel azután került sor, hogy támogatói arra figyelmeztették, hogy éhségsztrájkja miatt a halál veszélye fenyegeti. Őt 2018-ban tartóztatták le, mert a hidzsáb kötelező viselése ellen tiltakozott.

Adelkhah pénteki szabadon bocsátásának bejelentésekor a francia külügyminisztérium felszólította, hogy állítsák vissza szabadságjogait, „beleértve azt is, hogy visszatérhet Franciaországba, ha akar”.

„Jogilag az aktája lezártnak tekinthető, és jogilag nem lehet probléma, hogy elhagyja az országot, de ezt a kérdést felül kell vizsgálni. Így … nem világos, hogy ez mennyi ideig fog tartani” – mondta ügyvédje, Hojjat Kermani.

Forrás: reuters.com