2024 március 29

Háború lesz Észak-Koreában?

Három változat

Csoma Mózes egyetemi docens, ELTE Koreai Tanszék vezetője elmondta: az első forgatókönyv szerint Dél-Korea és Észak-Korea egyesülésével létrejönne az egyesült Korea Dél-Korea zászlaja alatt. A második forgatókönyv szerint – aminek szerinte nagyobb esélye van – Észak-Korea kínai szatellit állam lenne, kínabarát katonai államcsíny után. A harmadik pedig a mostani patthelyzet változatlanságát feltételezné 15-20 év múlva, harcias és fenyegetőző Észak-Koreával.

Ez utóbbi valószínűségét növeli, hogy az elmúlt 25 évben fennmaradt a patthelyzet, a nemzetközi közösségek szankciói ellenére. Váratlan fejleményt ugyanakkor sosem lehet kizárni – vélekedett.

Frank Tibor, Amerika szakértő szerint a második világháború utáni helyzet nyomainak eltűntetéséről van szó, „hetvenvalahány” év után itt az ideje a rendezésnek. Hozzátette: hosszú készülődés előzte meg azt a múlt heti nyilatkozatot, ami Guam megtámadásáról szól. (A KCNA észak-koreai állami hírügynökség csütörtökön közölte, Phenjan augusztus közepéig elkészíti a két amerikai támaszpontnak otthont adó Guam elleni rakétatámadás tervét, és ezután csak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető döntésétől függ, elindítják-e a támadást négy közepes hatótávolságú rakétával.)

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Véleménye szerint a cél nem csak Guam, mert az Egyesült Államokról van szó: ha ugyanis a szigetet támadás éri, akkor Amerikát éri támadás. Mindez jól kigondolt manőver – jegyezte meg.

A világhír a cél?

Csoma Mózes kitért arra, az észak-koreaiak azt akarják, hogy az Egyesült Államok minél hamarabb menjen bele a kétoldalú közvetlen tárgyalási folyamatba. A szomszédos dél-koreai közhangulat teljesen normális, a háborús fenyegetőzés ott nem úgy jelenik meg, mint a világsajtóban.

Rámutatott, hogy 1953-ban nem ért véget a koreai háború, nemzetközi jogi szempontból mai napig fegyverszünet van érvényben, békeszerződés nincs. Észak-Korea egyedül maradt szövetséges nélkül a kilencvenes évek óta, azóta tart az észak-koreai atomprogram.

A legutóbbi észak-koreai fenyegetés Guam rakétatámadásáról azt a célt szolgálja, hogy világhír legyen, Észak-Korea tökéletesen tisztában van a nemzetközi média működésével – fejtette ki.

Jöhet még katonai válasz

Mindeközben Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok katonai választ adjon az észak-koreai fenyegetőzésekre, de azonnali háborútól nem tart. Herbert McMaster az ABC televízió Ez a hét című, szokásos vasárnapi politikai vitaműsorának adott interjújában fejtette ki álláspontját. 

McMaster leszögezte, hogy „a fenyegetés természetétől függ az”, hogy önmagában egy fenyegetésre Washington katonai választ adjon.

Hozzátette, hogy „nagyon, nagyon veszélyesnek” ítéli Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok valamennyi válaszlépését a térségben lévő szövetségeseivel szorosan együttműködve teszi meg. A nemzetbiztonsági tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Washington lényegében az 1953-ban megkötött fegyverszünet óta készül a Koreai-félszigeten a helyzet eszkalációjára. 

A három évig tartó koreai háború 1953 júliusában a Panmindzsonban megkötött fegyverszüneti egyezménnyel ért véget, és a felek azóta sem kötöttek békeegyezményt. 

Kissé közelebb a háborúhoz

Az 1953-as és a mostani helyzet között párhuzamot vonva McMaster megállapította: „a különbség az, hogy most a veszély nagyobb, és minden egyes nappal, minden egyes rakétakísérlettel növekszik”. A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a harcias retorika ellenére sem nőtt meg drámaian egy háború kirobbanásának veszélye. „Nem vagyunk közelebb a háborúhoz, mint egy héttel ezelőtt. De közelebb vagyunk hozzá, mint egy évtizeddel ezelőtt” – mondta. 

Herbert McMaster utalt Henry Kissinger volt külügyminiszternek a The Wall Street Journal című lapban a hétvégén megjelent véleménycikkére, és egyetértett a politikussal abban, hogy az Egyesült Államok – és a világ is – harminc éven keresztül halogatta az észak-koreai viselkedésre adott megfelelő választ, és ennek következtében az ázsiai kommunista ország fegyverkezési programja csak felgyorsult. 

Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a Fox televízióban szintén azt hangsúlyozta, hogy azonnali háborús veszély nincs. „De ne tévedjünk, a nukleáris rakétával történő támadás egyre növekvő veszélye valóban nagyon komoly fenyegetést jelent” – tette hozzá. A CIA-igazgató szerint lehet számítani újabb észak-koreai rakétakísérletekre.