2024 június 18

Globális felmelegedés – új vizeken jár Kína

Jang Huj-ken, az országos sarki kutatóintézet helyettes vezetője úgy fogalmazott: a globális felmelegedés következményeként megnyíló Északi átjáró jelentős mértékben lerövidíti a kijutást a Csendes-óceánról az Atlanti-óceánra – vagyis a többi közt Kínából Európába és Amerikába -, az idő mellett jelentős összegeket spórolva meg a kínai cégeknek.

A kelet-kínai Sanghajból az észak-német Hamburgba például 5200 kilométerrel rövidül az út a déli kerüléshez képest, a Szuezi-csatornán át. Jang szerint az évtized végére a kínai nemzetközi kereskedelemnek, elsősorban pedig a konténerek szállításának akár 5-15 százaléka is ezen az útvonalon folyhat majd.

A kínai vezetés tavaly a térségbe küldte a Hósárkány nevű jégtörőt, a három hónapos jeges-tengeri expedíció sikere nagymértékben „felbátorította” a kínai kereskedelmi hajótársaságokat, amelyek közül az első már az idén nyáron megkezdené kereskedelmi célú tevékenységét az átjárón – fogalmazott Jang, akit a South China Morning Post hongkongi lap idéz.

Az északi-sarki jelenlét több szempontból is stratégiai fontossággal bír a távol-keleti ország számára. A lerövidült kereskedelmi útvonal nyújtotta előnyök mellett például a jégtakaró alatt gazdag gáz- és olajmezőket sejtenek a kutatók, utóbbiból akár 160 milliárd hordót is rejthet a felszín. Kína évről évre több nyersolajat fogyaszt, ám jelenleg felhasználásnak több mint felét importálni kényszerül.

Az új lelőhely Peking nyersanyagfüggőségén enyhítene, a megnyíló átjáró pedig a közép-ázsiai és kaszpi régióból származó importot gyorsítaná. Nemzetközi megfigyelők szerint az északi-sarki jelenlét bebiztosítása befolyásolja Huang Nu-bo kínai üzletember beruházását is, aki Izlandon kíván 100 millió dolláros turisztikai projektbe kezdeni, nagyban megosztva tervével az izlandi vezetést.