Ugyan ez a forgatókönyv a legkevésbé valószínű, de egy olyan hatalmas ciklikus kataklizma idején, mint amelyet most élünk meg éppen, sajnos foglalkozni kell vele.

Ha ez a valószínűtlen forgatókönyv mégis kialakulna, olyan érzésünk támadna, hogy visszacsöppentünk az 1920-as és az 1930-as évek válságaiba. Akkor ugyanis az emberek nemcsak a bankokban, hanem a kormányaikban is csalódtak. Vagy a pillanatnyi hiperinfláció (weimari köztársaság), vagy a defláció volt a jellemző (ez utóbbi gyakrabban, de akár hiszik, akár nem, a legrosszabb fajta ebből is Weimarnak jutott, mert a hiperinflációban „jól megtanulta a leckét”). Hiányzott a pénzbe vetett bizalom, illetve a pénz nem állt rendelkezésre, és így sok esetben szinte barter alapon működő gazdaságok jöttek létre.

Az ilyen helyzet a polgári elégedetlenség bölcsője, mert a családok kénytelenek a vagyon megőrzése helyett a puszta túlélésre helyezni a hangsúlyt. A középosztályt érő megrázkódtatás a lakosság legfontosabb részét radikalizmusba sodorja, így elég energia gyülemlik fel ahhoz, hogy a hangulat és a változás valóban forradalmi legyen. Ezzel párhuzamosan fokozódhat a gazdasági súrlódások kockázata, mert az országok befelé fordulnak, szankciókba, sőt kereskedelmi háborúba bocsátkoznak (noha Európa területén remélhetőleg túl sok a nukleáris hatalom ahhoz, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén a katonai összetűzésnek akár csak a gondolata is felmerüljön). A társadalmi békétlenség és a politikai erőszak szelleme kiszabadul a múlt palackjából.

Ez a forgatókönyv elrugaszkodottnak tűnik, és lehet, hogy az is, de az esélyek között szerepeltetni kell, s ráadásul ciklikus is. Minden hatalmas történelmi válságban be kell következnie annak a drámai szakasznak, amikor a régi rendet teljes egészében megkérdőjelezik, és megszületik helyette az új, ami sodró, tragikus változások garmadával, és ebből adódóan gyakran erőszakkal párosul. Ebbe a körbe tartozik, és aggodalomra ad okot a görög szélsőjobboldali pártok közelmúltbeli megerősödése, de reméljük, hogy ezek az indulatok megmaradnak szórványos jelenségnek.

Befektetés a „Forradalom és háború” forgatókönyv megvalósulása esetén

Erre a környezetre igazán jó stratégia valójában nem létezik, az aranyfém és az ezüstfém és egyéb fizikai javak vásárlása az egyetlen megoldás. A piacok abban a reményben működnek tovább, hogy a végül sértetlenül kerülnek ki a zivatarból, de egy ilyen forgatókönyv sötét napjaiban a hazai piacon stabilan működő, erőtől duzzadó társaságokat lehet bagóért megszerezni (a külföldi tulajdonú bányatársaságok lefoglalása máris problémát jelent).

A saját mezőgazdasági földterület és az élelmiszerekhez való hozzáférés kritikus tényezővé válik. Egy ilyen helyzetben végleg összeomlanak az ún. beválthatatlan devizák, amelyeknek nem a mögöttes fizikai eszköz kölcsönöz értéket, hanem a kormányzat hitele, és a belé vetett bizalom. Ilyen helyzetben az arany- vagy ezüstfedezet nélküli készpénz rohanvást elértéktelenedik, mert cserealapúvá silányodhat a gazdaság. Az erőforrásokhoz való hozzáférés elsődleges szerephez jut.

KÖVETKEZTETÉS

Ugyan a négy forgatókönyv valószínűsége folyamatosan változik, az írás időpontjában az alábbi esélyeket becsültem:

• Bővítés-színlelés light verzió = 35%

• Bővítés-színlelés a japanizációig = 45%

• Németország közbelép = 15%

• Forradalom és háború = 5%

Fontos hozzátennem, hogy nem hiszem, hogy meg tudom jósolni a jövőt. Ezek a forgatókönyvek (és a mellettük szóló érvek) inkább egy keretbe kívánják foglalni azt, ahogy a jövőt látjuk, lehetőséget kívánnak adni annak megvitatására, hogy ezek a körülmények hogyan befolyásolhatják befektetéseinket.

Pont ez a keret az, amelynek alapján bízom abban, hogy túl fogunk jutni ezen a válságon, és a mélypont, bár rettentő fájdalmas, de mégis rövid lesz. Bízom abban is, hogy a mikrogazdaság hamar magához ragadja a kezdeményezést, és pontosan akkor teszi ezt, amikor a makró szintű politikák éppen a leginkább elfuseráltak. Egy dolgot azonban nagyon fontos észben tartani: az élet hatalmas fintora az, hogy a befektetési lehetőségek akkor virítanak a legpompásabban, amikor a világ a leghervadtabbnak látszik.

Kapcsolódó anyagok: 

Görögország előtt szirtakizik Európa

Elő- vagy utóminikrach lehetséges

Gyógyírként fogják fel a pénznyomtatást

Németország sem úszhatja meg olcsón