A közeli jövőben legalább további kettőt. A kínai építészek gondolkodásában sokak szerint bőven akad némi nagyzási hóbort, ám még a legkritikusabb szemlélők is elismerik a tudatos koncepció jelenlétét. A városok építésének vertikális koncepciója ugyanis komoly szükségszerűség a népes ázsiai országban. A Sanghaj Torony városában több mint huszonhárommillió ember él. A metropolisz tervezői és kivitelezői úgy gondolkodnak, még mindig olcsóbb és hasznosabb, ha minél több embert sikerül egy kis területen fedélhez juttatniuk, szemben a másik lehetőséggel a városuk horizontális fejlesztésével.
Nem csak Kínában sok a híve a vertikális építkezésnek
A hatszáz méter magas felhőkarcolónak valójában ez a tényleges koncepciója. Százhúsz emeletén nem csak lakások, irodák kapnak helyet, hanem bankok, bevásárlóközpontok, butikok és parkolóhelyek. Aki ide beköltözik, annak akár ki sem kell lépnie a szabadba, nyugodtan élhet dolgozhat, eltöltheti a szabad idejét a toronyházban.
A ,,vertikális város” elképzelésének világszerte sok híve van. Nem egyszerűen futurisztikus vízióról van szó, állítja a koncepció két nagy építész személyisége, Kenneth King és Kelogg Wong. A magasságok irányában terjeszkedni, építkezni, ez a jövő szerintük. Ökológiai és szociális szempontból jobb út lehet ez, mint a hagyományos városépítés. Aki egy ilyen toronyban él, legfeljebb egy-két emeletet liftezik, mert ott van a munkahelye, vagy a szupermarket, ahol bevásárolhat. Sokkal több ideje marad a magánéletre, hiszen nem kell autóznia, tömegközlekedési eszközökkel eljutnia a gyárába, az irodájába, vagy éppen valamelyik sportcentrumba, bevásárló helyre.
Zöldséget, gyümölcsöt termesztenek az épület tetején
Nem véletlen az sem, hogy éppen Kínában gyarapszik a vertikális építkezés híveinek a száma. Az ázsiai ország túlnépesedése közismert, annak ellenére, hogy az állam sokat tesz az „egyke modell” megvalósításáért. A metropoliszok túlzsúfoltak, a levegőjük meglehetősen szennyezett.
A vertikális város elképzelését jól példázza egy másik, Sencsenben felépítendő Cloud Citizens Komplexnek nevezett felhőkarcoló terve. Az építmény tetején növényeket, zöldséget, gyümölcsöt termesztenének, az energiát az épület hatalmas területen elhelyezett ,,szolármezői” (napelemei) szolgáltatnák.
A toronyépületek luxuslakásai nem oldják meg a tömegek gondjait
A „magasságokba építkezés” persze nem mindenki számára vonzó még Kínában sem. Sokan úgy gondolkoznak, egy ilyen környezet számukra mesterséges, nem helyettesíti azt, hogy kisétáljanak egy erdőbe, egy városi parkba. Másokat az út pihenteti, amelyet a munkahelye és az otthona között rendszeresen megtesz. További kérdés az is, hogy az ilyen építmények valóban képesek-e megoldani a városvezetőkre nehezedő nyomást, nevezetesen azt, hogy a metropoliszuk lakóit otthonhoz juttassák. Merthogy a lakások ezekben a felhőkarcolókban a „többség” számára megfizethetetlen luxust jelentik.
