A piaci környezet változóban van
A piacok 2016 első negyedévének első felében a kínai növekedés felett érzett aggodalom, az ezáltal a világgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatás és a nyersolaj tartósan alacsony árának fényében inkább hanyatló tendenciát mutattak. A negyedév második felében némileg javult a hangulat, mivel e kedvezőtlen körülmények egy része enyhülésnek indult, és a piacoknak is jót tettek a jegybankok intézkedései.
Azonban az Európában és Japánban megjelent negatív kamatlábak miatt a befektetők elkezdtek attól tartani, hogy a jegybankok kifogytak a monetáris politika enyhítését célzó lehetőségekből. A részvények árfolyamát az időszak nagy részében a piaci hangulat határozta meg, és a külső tényezők nem tették lehetővé, hogy a részvények fundamentális jellemzői érvényesüljenek.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Befektetői szempontból mindez azt sugallja, hogy a piaci környezet változóban van, és a legapróbb jelekre is oda kell figyelnünk. Változó időkben kevés szerző mer magabiztos állításokat megfogalmazni, és úgy tűnik, senki nem tudja, milyen törvényszerűségek határozzák meg a piac működését.
Nem olyan egyértelmű a kép
Na és mi változik? – merül fel a kérdés, hiszen 2016 első negyedévében a piacok tekintélyes mértékű, körülbelül 1 százalékos javulást mutattak. Viszont ha megnézzük a háttérben zajló folyamatokat, a kép máris nem olyan egyértelmű: Amit Lodha rámutat pár dologra: az árfolyamok standard eltérése 1986 óta (2008 és 2009 kivételével) az elmúlt 12 hónapban változott a legtöbbször (három alkalommal). És ez igaz a részvényekre, a kamatlábakra, a devizákra és az árucikkekre is.
Fordult a trend?
Az első negyedévben csak úgy érhettünk el a piaci átlagnál jobb teljesítményt, ha Törökország/Brazília/a fémek és a bányapapírok terén long pozíciókat tartottunk fenn. Sajnos azoknak a portfióliómenedzsereknek a többsége, akiknek az elmúlt három évben ezeken a területeken long pozíciói voltak, már kénytelenek voltak veszteséggel kiszállni azokból.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az elmúlt év a növekedésről és a biotechnológiai részvényekről szólt, idén pont ezek nyújtották a leggyengébb teljesítményt. Viszont a nemesfémek (melyek hároméves adatai egészen lelombozóak voltak), az acél, az alapvető fogyasztási cikkek és a közművek minden más területnél jobban muzsikáltak.
A legjobb teljesítményt nyújtó stratégiák eddig a nagykapitalizációjú érték és az osztalékrészvények voltak – pedig ezek 2015-ben gyengén teljesítettek.
Bizonytalan környezet
A piacok bizonytalanok, és ahogy egyre közeledik a Brexit-népszavazás és az amerikai és német parlamenti választás, a politikai bizonytalanság is csak növeli a nyugtalanságot. Ahogy a Fed a monetáris politikája normalizálásán dolgozik, az üzleti és hitelciklus pedig érettebb szakaszába lép, várható, hogy az év hátralevő részében nőni fog a volatilitás.
Persze ezekre a körülményekre a Fidelity inkább lehetőségként, mint kihívásként tekint. Az efféle bonyolult helyzetben még jobban kidomborodnak azoknak az erős üzleti modelleknek és franchise-oknak az előnyei. Lodha továbbra is bízik abban, hogy a fenntartható ármeghatározó erővel és vonzó értékeltségekkel bíró vállalatokra koncentráló portfóliók hosszú távon ezután is nyereségesek lesznek.
A dollár és a Fed
A makrogazdaságot 2016-ban négy dolog fogja meghatározni: az USA dollár, a Fed, a kőolaj és Kína.
1. Az USA dollár
Janet Yellen egyértelműen kijelentette, hogy mindaddig nem emeli a kamatlábakat, amíg a gazdaság valóban fel nem pörgött. Most, hogy az ISM Manufacturing Index 58-as értéken áll, és mind a bérszínvonal, mind a foglalkoztatottság nő, a körülmények egyáltalán nincsenek összhangban a jelenlegi kamatpolitikánkkal. Ennek ellenére a Fidelity kivár, mert a piac egyelőre sikerrel dacol Yellen asszonnyal.
A Fed hintapolitikája miatt a devizapiacokon az átlagot meghaladó mértékű volatilitás tapasztalható. Úgy tűnik, a G20 országok legutóbbi találkozójukon megállapodtak abban, hogy nem kezdenek leértékelési háborút. Mivel azonban az euró és a jen (a negatív kamatlábak ellenére) is felfelé kúszik, Lodha szerint ha az USA dollár ismét meggondolja magát, és (Yellen óvatos álláspontja ellenére) tovább erősödik, komoly és hirtelen változásoknak lehetünk tanúi.
2. A Fed
Úgy tűnik, hogy az USA dollár árfolyamának három éve tartó menetelése lassan a végéhez közeledik. Ennek részben az az oka, hogy a jelek szerint a Fed ebben az évben nem négy (ahogy év elején vártuk), hanem csak két alkalommal fog kamatlábat emelni. Azonban amíg az USA kamatlábak meg nem mozdulnak, a dollárnak van némi fundamentális oka arra, hogy gyenge maradjon.
A gyenge USA-dollárnak köszönhetően a feltörekvő piacok nagyjából három éve a legjobb negyedévüket zárták; 2016 első negyedévében a nemesfémek és az acél volt a két legjobban teljesítő eszközosztály (a sereghajtók pedig a biotechnológiai és banki papírok voltak). Az USA dollár pálfordulása valószínűleg e trendek megfordulását is magával hozza majd. Az USA kötvénypiacát folyamatosan szemmel kell tartani, mivel a legutóbbi ciklusban ez a piac hozta lépéskényszerbe az inflációra számító Fedet.
A kőolaj és Kína
3. Kőolaj
A Fidelity elemzői nemrég Houstonban jártak, hogy a mélyére ássanak az USA palaolaj-termelésében zajló folyamatoknak. Azzal a meggyőződéssel tértek vissza, hogy a tevékenység intenzitása egyértelműen visszaesőben van, vagyis az USA palaolaj-kitermelése csökkenni fog, és a piacon 2016 második felében vagy 2017 első felében várhatóan helyreáll az egyensúly.
Ennek nyomán az árak megközelítik vagy meg is haladják az 50-60 dolláros sávot (minél tovább marad alacsony az ár, annál hegyesebb lesz a későbbi ártüske). Ennek egy része természetesen már most is látható, hiszen a kőolaj ára máris mintegy 40%-kal magasabb, mint a 30 dollár alatti minimuma volt, és még bőven emelkedhet is, mert ezt a gyenge dollár és az USA egyre jobban felpörgő gazdasága is lehetővé teszi.
Bár rövid- és középtávon kedvezően ítéli meg Lodha meg az energetikai piacot, a hosszabb távot illetően már vegyesek a megérzései. Úgy érzi, legalább egy „energiaár-szupertüske” vár ránk, aztán véget ér a kőolaj kora. Amikor ez a természeténél fogva nehezen kezelhető árfolyamtüske megérkezik, fegyelmezetten meg kell válnunk az energetikai részvényeinktől.
4. Kína
Kínában az elmúlt évben jelentős monetáris lazítás zajlott, melynek hatásai lassan az egész gazdaságot átjárták végre. A beszerzési menedzser index (PMI) javulásnak indult, és két év után az első acél- és cementművek is a termelés növekedéséről számolnak be. Összességében a piacok ma már nem aggódnak annyira Kína miatt, mint akár még három hónappal ezelőtt is, ami jórészt megmagyarázza a piaci felpattanást az aljáról. Ettől függetlenül a kínai gazdaság egyelőre nincs túl a nehezén, és még szükség lesz a beragadt hitelek problémájának kezelését célzó reformokra is.
Központi téma a divergencia
Az USA és a világ többi része közötti globális divergencia továbbra is a piaci volatilitást tápláló, központi téma marad. A befektetők a globális üzleti ciklus kedvezőtlenebb alakulása miatt is óvatosabbak.
Az év eleje óta végbement drámai piaci korrekció hatására a befektetők elkezdtek aggódni a globális növekedési kilátások miatt, és elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy a kínai vezetők képesek lesznek-e kezelni az országukban zajló gazdasági átmenetet. Ezek a kérdések az inkább strukturális jellegű kihívásokkal párosulva a jelen körülmények között jelentősen megnehezítik a befektetések allokációját.
Jó lesz résen lenni
A ciklusok késői szakaszára jellemző körülmények mindig sok gondot okoznak. Lodha véleménye továbbra is az, hogy ez az év a tőke megvédéséről, és nem a felértékelődéséről szól. A banki és az aranybánya-részvények arányát aggasztónak tartja, mivel ez a mutató mindig jól illusztrálja a jegybankok iránti bizalom mértékét. Az, hogy a bankok részvényeire senki nem licitál, és egyre újabb negatív csúcsokat döntenek, arra utal, hogy valami nincs rendben, és jó lesz résen lenni.
Az energiaipari és a banki részvényekre olyan indikátorokként tekint, melyeknek a piac javára kell dolgozniuk ahhoz, hogy a helyzet tovább javuljon. A piacokra akkor leselkedik majd a legnagyobb veszély, amikor az olajár elindul a szupertüske felé. A szorzószámok és a jövedelmek egyaránt esni fognak. Oda kell figyelni az „inflációra” is, melyről amúgy senki nem feltételezi, hogy felütheti a fejét.
Még ha a fentiek nem is keltették fel az érdeklődést, az értékeltségek egyelőre nem sokat segítenek (az USA-ban tapasztalt, a devizák hatására kialakult meglepetésszerűen jó jövedelmeket kivéve), és akkor még ott van a Brexit, valamint a német és az amerikai választások témája is, melyekre oda kell figyelnünk az év későbbi részében.
