Ellopják az adatainkat és észre sem vesszük

Nem mindig könnyű felismerni egy ilyen üzenetet: a Kaspersky Lab megbízása alapján az O+K Research kutató cég által végzett felmérés kimutatta, hogy a felhasználók 50 százaléka képtelen azonosítani egy adathalász üzenetet vagy hamis weboldalt. Az adathalász üzenetek túlnyomó többsége emailben vagy a közösségi oldalakon keresztül érkezik. Az ok egyszerű: jelenleg ezek a legelterjedtebb kommunikációs eszközök. Ugyanebből a kutatásból kiderült, hogy a számítógép-felhasználók 86 százaléka nézi emailjeit rendszeresen, 73 százalék kommunikál a közösségi oldalakon, 54 százalékuk pedig rendszeresen folytat internetes csevegéseket az okostelefonján keresztül. Azok a kiberbűnözők, akik az adathalászatot az adatlopás eszközeként használják, elsősorban a közösség oldalak fiókjaihoz, az online bank, fizetési szolgáltatások és online áruházak bejelentkezési adataihoz akarnak hozzáférni. A Kaspersky Lab szerint júniusban az ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódó adathalász üzenetek 68 százaléka célozta a személyes információkat.

Az eredmények közvetett bizonyítékot jelentenek arra, hogy a tömeges üzenetküldési módszer meghozza a gyümölcsét: az O+K Research kutatásában szereplők fele találkozott már gyanús levelekkel a közösségi oldalakon vagy emailben. A felhasználók 47 százaléka kapott már gyanús linkeket vagy csatolmányokat tartalmazó üzeneteket, 29 százalékuk pedig kapott már egy bank nevében levelet (közösségi oldalon,másik szolgáltató, stb.), amelyben bizalmas információkat kértek tőle.

Továbbá a felhasználók 26 százaléka elismerte, hogy fertőződött már meg a számítógépe egy üzenet mellékletének megnyitása következtében, 13 százalékuk pedig megadta személyes vagy pénzügyi adatait gyanús oldalakon. Éppen ezért ha a hamis vagy fertőzött üzenetek és weboldalak ellen szeretnénk felvenni a harcot, érdemes professzionális megoldásokat választani. Az új Kaspersky Internet Security 2013 beépített részeként a Safe Money technológia segít felismerni és blokkolni azokat az kiberbűnözői technikákat, amelyekkel érzékeny adatokat próbálnak kicsalni, például adathalász weboldalakon, online vásárláshoz vagy banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó rosszindulatú programokon keresztül.