A Déli Áramlat Magyarország helyett Horvátországon át haladva szállíthatná a földgázt Szlovéniába és Olaszországba – jelentette hétfőn meg nem nevezett informátorokra hivatkozva az orosz Gazprom és a horvát állami gázvállalat, a Plinacro tárgyalásairól a Jutarnji List című horvát lap.

A megbeszélések sikerének esélyét „fele-fele” arányúra tették az idézett tájékoztatók, azzal, hogy végül az orosz kormány és a Gazprom hozza meg a döntést két hónapon belül.

Az újság úgy tudja, hogy ha a döntés pozitív lesz, akkor 2015-ben kezdődhet a horvát vezetékszakasz építése.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy ilyen tárgyalásokról korábban is terjedtek már hírek abból a megfontolásból, hogy alkalmasint problémák lehetnek a Déli Áramlat magyarországi szakaszának megépítésével. A Gazprom vezérigazgatója azonban június 4-én cáfolta, hogy bármi gond lenne. „Magyarországgal (kapcsolatosan) a határidők nem kritikusak, nem mondanám, hogy lennének problémáink” – így nyilatkozott Alekszej Miller vezérigazgató.

A Gazprom egyelőre négy elképzelést vizsgál a vezeték térségi elágazásaira és útvonalaira. Két lehetséges irány Szerbián és Magyarországon keresztül vezetne Ausztriába, egy harmadik Szerbián, Magyarországok és Szlovénián át az olasz-osztrák határhoz tartana, a negyedik lehetséges útvonal pedig Szerbia-Horvátország és onnan esetleg Szlovénia. Ezek az alternatívák vagy akár egyidejű lehetőségek a Gazprom honlapján megtekinthetők.

A Déli Áramlat az egyik nemzetközi terv Ukrajnát elkerülő földgázvezetékek építésére Oroszországból Európa felé. A Déli Áramlat eredetileg az orosz Gazprom földgázvállalat és az olasz ENI energiacég közös ötlete. A Gazprom és az ENI 2007. novemberben aláírt megállapodásához azóta csatlakozott a francia GDF és a német BASF-Wintershall, illetve vegyesvállalati megállapodásokban az illetékes cégek mindazokból az országokból, amelyeken a vezeték a tervek szerint áthalad.

A vonatkozó magyar-orosz megállapodást 2008. februárban írta alá Moszkvában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A fele-fele arányú vegyesvállalat egyik tulajdonosa a Gazprom, a másik az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt, majd az MFB tulajdonrészét most augusztus elején átvette a MVM Magyar Villamos Művek. „Növekedési stratégiánk végrehajtásának újabb jelentős lépése a Déli Áramlat vezeték magyar szakaszát előkészítő társaság 50 százalékának megvásárlása. Ezzel komoly mértékben növelhetjük a társaságcsoport szerepét a gázinfrastruktúra területén” – idézte az átvételről szóló közlemény Baji Csabát, az MVM elnök-vezérigazgatóját.

Orbán Viktor miniszterelnök április 23-án Brüsszelben azt mondta, Magyarország számára puszta gazdasági megfontolásokból sokkal jobb, ha a Déli Áramlat magyar területet is érint.