A magyar szülők 28 százaléka rendszeresen ad fix zsebpénzt a 18 év alatti gyermekének, ugyanakkor az otthoni házimunkába való besegítésért és az iskolai teljesítményért történő fizetés kevésbé elterjedt hazánkban – derült ki az OTP Junior megbízásából készült felmérésből, amely arra is rávilágított, hogy a 16-18 év közötti fiatalok 28 százaléka havi 20 000 forintnál is több zsebpénzre vágyik.

Hány éves kortól? Mekkora összeget? Milyen gyakran? Meddig? – ezek a leggyakoribb kérdések, melyek megfordulnak egy szülő fejében a zsebpénzzel kapcsolatban. Azzal azonban a többségük egyet ért, hogy a költőpénz az egyik legjobb módja annak, hogy a gyerekek minél korábban elsajátítsák a pénzügyi önállóságot és az alapvető pénzügyi ismereteket.

A szülők 58 százaléka szerint már középiskolás korban érdemes elkezdeni rávezetni a gyerekeket az önálló kasszára és felkészíteni őket a nagybetűs életre[1]. Ehhez képest a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők csupán 28 százaléka ad rendszeresen havi zsebpénzt. Az adatok azt mutatják, hogy a szülők által biztosított zsebpénz összege jellemzően alacsonyabb, mint amennyi a fiatalok szerint szükséges lenne. A megkérdezett 16-18 évesek 28 százaléka szerint havi 20 000 forintnál is több zsebpénzre lenne szükségük, míg csak a szülők 9 százaléka biztosít ennyit vagy annál többet. A legtöbb 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülő 5 000 forintnál kevesebb zsebpénzt ad gyerekének havonta, tízből ketten pedig egyáltalán nem támogatják a gyermeküket költőpénzzel. A zsebpénz összege nagyban függ a szülők anyagi helyzetétől és attól, mire kívánja a gyerek a pénzt költeni. Emellett szinte minden negyedik szülő körében a születésnapra, minden második körében pedig a névnapra való pénzadás is jellemző. Közel negyedük azonban csak akkor ad pénzt, ha a gyermeke kér valamire. A házimunkába való besegítésért, az iskolai teljesítményért és az egyetemi kezdésre történő pénzadás kevésbé elterjedt hazánkban.

„A felnőttlét kéz a kézben jár az anyagi függetlenséggel, amihez szükséges a pénzügyi tudatosság. Ennek megteremtése nagyban függ a szülőktől is, hiszen ők az elsődleges közeg, akik megtaníthatják a gyermekeiket a pénz tudatos kezelésére. A pénzügyi ismeretek elsajátítását az OTP Bank is igyekszik támogatni. Számos megoldást és funkciót kínálunk a fiataloknak, melyekkel a pénzügyeik átlátása és kezelése sokkal könnyebb lesz. Ilyen például az OTP Junior Next alkalmazás, amelynek segítségével játékos formában megtervezhetik rövid távú céljaikat vagy éppen megnézhetik, hogy várhatóan mekkora havi költséggel kell majd számolniuk a tanulmányaik alatt” – mondta Kökény Dávid, az OTP Bank termékfejlesztési szenior menedzsere.

A kutatás szerint a magyar szülők több mint kétharmada még mindig készpénzben adja az adott összeget a gyermekének, mindössze 15 százalékuk utal a gyermeke bankszámlájára, pedig a bankszámlán sokkal egyszerűbben és átláthatóbban lehet a pénzt gyűjteni, így nem kell attól tartani, hogy a készpénz esetleg elveszne. Sőt, az OTP Junior számla több díjmentes eleme miatt még ezekkel a banki költségekkel sem kell számolni (0-24 év között nincs számlavezetési díj, 0 Ft a 7 éves kortól igényelhető bankkártya kibocsátási- és éves díja és az OTP MobilBank használat is). A kívánt összeg pedig néhány kattintással, gyorsan és egyszerűen átutalható a gyermeknek.

Nemrég az OTP Bank podcast adásban is foglakozott a fiatalok pénzügyi tudatosságának témájával: egy kétgyerekes szülő és egy pénzügyi tréner bevonásával jártak körbe olyan kérdéseket, mint  hol tartanak a gyerekek a pénzügyi ismeretek terén, kinek a feladata az edukáció, illetve mi ebben a szülőknek, az iskolának, vagy akár a bankoknak a szerepe. Emellett szóba került, milyen témákkal és módszerekkel érdemes elkezdeni a pénzről beszélgetni otthon a gyerekkel, valamint, hogy miért fontos, hogy mihamarabb szó essen a pénzügyekről családon belül.

[1] Az OTP Junior kutatásáról:

Az adatfelvétel időpontja: 2023.04.13.-04.28.

Az adatfelvétel módja: Pulzus kutatási applikáció

A kutatás mintanagysága: szülők – 400 fő, juniorok – 100 fő

A kutatási minta összetétele: A végső válaszadói minta a magyar felnőtt, valamint a junior korosztályt reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség és település típus szerint