2024 május 21

Sok fiatal súlyos anyagi és szociális hátrányban élt 2021-ben az EU-ban

Az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok között a súlyos anyagi és szociális hátrányban élők aránya 6,1 százalék volt 2021-ben – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.

Az Európai Unióban a teljes népességen belül a súlyos anyagi és szociális hátrányban élők aránya valamivel magasabb, 6,3 százalék volt 2021-ben az Eurostat adatai szerint. Az uniós országok közül 2021-ben az ilyen helyzetben élők között a 15 és 29 év közötti fiatalok aránya Romániában (23,1 százalék), Bulgáriában (18,7 százalék) és Görögországban (14,2 százalék) volt a legmagasabb. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatokkal rendelkező 26 EU-tag közül 11 országban (Luxemburg, Lengyelország, Svédország, Ciprus, Csehország, Hollandia, Horvátország, Szlovénia, Finnország, Ausztria és Észtország) ez az arány 3 százalék alatti volt. Magyarországon 2021-ben a 15 és 29 év közötti fiatalok körében a súlyos anyagi és szociális hátrányban élők aránya 10,3 százalék volt, a teljes népességen belül pedig 10,2 százalék az Eurostat közlése szerint. Az Európai Unióban 2021-ben a 15 és 29 év közötti fiatalok körében magasabb, 20,1 százalék volt a (társadalmi juttatások figyelembevételével számított) szegénységi arány, mint a teljes népességben (16,8 százalék).

Ez 19 uniós országban volt így, a két arány között a legnagyobb különbséget Dániában és Svédországban figyelték meg. Dániában a teljes népesség 12,3 százalékát fenyegette a szegénység a 15 és 29 év közötti fiatalok 25,6 százalékával szemben, Svédországban pedig a teljes népesség 15,7 százalékát, a 15 és 29 év közötti fiatalok 24,6 százalékával szemben. Az uniós országok közül 2021-ben az elszegényedés által fenyegetett 15 és 29 év közötti fiatalok aránya a legmagasabb Dániában (25,6 százalék), Görögországban (25,3 százalék), valamint Spanyolországban és Romániában (egyaránt 24,9 százalék) volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt, 8,6 százalékot Csehországban regisztrálták, Szlovéniában 9,9 százalékot, Írországban pedig 10,3 százalékot. Nyolc uniós országban azonban a fiatalokat kevésbé fenyegette a szegénység, mint a lakosság egészét. A legjelentősebb különbségeket Lettországban (a teljes népesség 23,4 százaléka volt a szegénység kockázatának kitéve, szemben a 15 és 29 év közötti fiatalok 17,0 százalékával), Máltán (a teljes népesség 16,9 százaléka a 15 és 29 év közötti fiatalok 11,3 százalékával szemben), Észtországban (a teljes népesség 20,6 százaléka a 15 és 29 év közötti fiatalok 15,7 százalékával szemben) és Horvátországban (a teljes népesség 19,2 százaléka a 15 és 29 év közötti fiatalok 14,7 százalékával szemben) regisztrálták. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben Magyarországon a teljes népesség 12,6 százaléka, míg a 15 és 29 év közötti fiatalok 13,7 százaléka volt kitéve a szegénység kockázatának. A szegénységi arány (a szociális transzferek után) a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. A (társadalmi juttatások figyelembevételével számított) szegénységi arány nem a gazdagságot vagy a szegénységet méri, hanem az ország más lakosaihoz képest alacsony jövedelmet, ami nem feltétlenül jelent alacsony életszínvonalat.

Borítókép forrása: Shutterstock