2024 november 16

Napi egyórás reklámblokkal ér fel Budapesten a tömegközlekedés

Átlag feletti népszerűségnek örvendenek az interaktív, valamint a full branding kültéri megoldások a legfiatalabb fővárosi felnőttek körében, akik általában is nagyobb affinitást mutatnak az out-of-home reklámok iránt – erősítették meg a JCD Hungary hiánypótló reprezentatív kutatásának eredményei a korábbi tapasztalatokat. A budapestiek közlekedési és közlekedés közbeni reklámfogyasztási szokásaira fókuszáló felmérésből az is kiderül, hogy egy átlagos fővárosi lakos naponta egy órát szán a tömegközlekedésre, és csak nagyon kevesen idegenkednek az útjuk során eléjük kerülő reklámoktól.

Népszerű a tömegközlekedés a budapestiek körében – állapította meg a JCD Hungary friss, reprezentatív kutatása, amelyhez a cég saját kutatási paneljét, a keresdagalambot.hu-t is felhasználta (lásd keretes). Eszerint a fővárosban élők 69 százaléka rendszeresen használja a metrót, a buszokat és a villamosokat, míg a fiatalok, a 18 és 29 év közöttiek esetében ez az arány még magasabb, 79 százalék. Egy átlagos budapesti tömegközlekedő naponta 60 percet van úton, míg az összes megkérdezett 40 százaléka egy óránál is több időt tölt tömegközlekedéssel.

„Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a fővárosi fiatalokhoz el lehessen juttatni az üzeneteket jól célzott, kellően figyelemfelkeltő, és lehetőség szerint interaktív köztéri hirdetésekkel” – véli Samu Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója, aki emlékeztet rá: számos korábbi felmérés igazolta, hogy ez a célcsoport, amelyik egyébként az online és a hagyományos platformokon jellemzően elzárkózik a reklámoktól, out-of-home eszközökkel hatékonyan érhető el.

A mostani kutatásból is megállapítható, hogy a 18 és 29 év közötti budapestiek általában fogékonyak az outdoor reklámokra és annak jelenlétét a mindennapi életükhöz tartozónak ítélik. Ebből a korosztályból a megkérdezettek közül 10-ből 8-an azt nyilatkozták, hogy néha vagy gyakran figyelnek fel a közlekedés közbeni hirdetésekre, miközben a teljes mintán 61 százalék volt ezek aránya. A felmérés arra is rávilágított, hogy a budapestiek többnyire pozitív véleménnyel vannak a közlekedés közbeni reklámokról. Minden második válaszadó szerint ezek színesítik a város képét, és csak alig egy harmaduk tartja ezeket zavarónak. Sőt, ez a korosztály kifejezetten kedveli a full branding és interaktív reklámokat, minden második megkérdezett előnyben részesíti ezeket a megoldásokat.

Minden második budapesti értékelné, ha a tömegközlekedéssel és a várakozással eltöltött időt szórakoztatóbbá, érdekesebbé tennék a számára. A legtöbben (50-50%) színes, informatív plakátokat, illetőleg fotó vagy plakátkiállítást látnának legszívesebben a felületeken, míg a második helyen a zene szerepelt 49 százalékkal. Ettől csak 4 százalékponttal maradt el az olvasnivalók kategóriája, ami a JCDecux Hungary vezérigazgatója szerint tökéletes visszaigazolása a kültéri reklámokkal foglalkozó cég immár többéves hagyományokra visszanyúló, az „Álljunk meg egy novellára!” címet viselő irodalmi pályázatának. Samu Tímea úgy fogalmazott: „a kutatás megállapításaiból kiolvasható, hogy a fővárosiak, különösen a mobilis, fiatal felnőttek mennyire fogékonyak az újszerű, innovatív megoldásokra, műfaji kötöttségektől mentesen”.

A hiánypótló felmérésből az is kiderül, hogy a fővárosiak akkor érzik jól magukat a városukban, ha tisztaság van és könnyen eljutnak bárhová, Budapest legfőbb vonzerejének ugyanakkor azt tartják, hogy minden van, minden elérhető és jó a tömegközlekedés. Utóbbit – a szolgáltatások és az emberek sokszínűségével egyetemben – a város élhetőségében is meghatározó jelentőségűnek ítélik. Nem maradtak adósak a kritikai észrevételekkel sem: leginkább a kosszal, a tömeggel, a rossz levegővel és az emberek magatartásával szemben fogalmaztak meg ellenérzéseket.