2024 november 15

Minden eddiginél több reklámot kaphatunk e-mailen a jövőben

10 évvel ezelőtt is volt, aki az e-mail marketing halálát vetítette előre, ezzel szemben még mindig ez a legjobb megtérüléssel rendelkező online marketing eszköz a cégek kezében. Gál Kristóf vállalkozófejlesztő szakember szerint ár-érték arányban nincsen alternatívája az e-maileknek, de a magyar vállalatok túlnyomó többsége ezt még mindig nem ismerte fel. Elárulta, az e-mail marketingnek ma már számos formája létezik, aminek segítségével akár célzottan is szólhatunk a vásárlóközönség különböző rétegeihez. Ez pedig a másik oldalról azt is jelenti, hogy az emberek e-mail dömpingre készülhetnek a közeljövőben.

Az 1990-es évek végén valódi örömforrásnak számított, amikor valaki e-mailt kapott, hiszen annyira újnak számított a technológia, ehhez képest ma már szinte mindenkinek százasával érkeznek a levelek a tárhelyére nap, mint nap. Ezeknek az üzeneteknek a jelentős része ugyanakkor nem személyes és nem is munkahelyi, hanem a különböző cégek küldik azokat a korábban megadott engedélyünkkel.

Gál Kristóf, a Klikkmarketing tulajdonosa elmondta, gyakorlatilag ugyanaz történik, mint 30 évvel ezelőtt, amikor a postaládáink voltak telerakva szórólapokkal, csak ez a folyamat most az online térben zajlik. Mint mondta, vállalkozói szemmel nézve ez egyáltalán nem véletlen, ugyanis az e-mail marketing megtérülése egészen kimagasló.

„Annyira drágul az online marketing, hogy e-mailezés nélkül egyszerűen már nem is éri meg csinálni. Míg a Facebook vagy a Google Ads egyszeres-kétszeres megtérülést hoz, addig az e-mail marketing akár harmincszorost. Rendkívül hasznos, hiszen épül egy adatbázis közben, és majdnem ingyenes az üzemeltetése, tehát valójában csak profitot lehet vele elérni” – 
mutatott rá.

A vállalkozófejlesztő szakember szerint éppen emiatt kijelenthető, hogy az e-mail marketing nem csak halhatatlan, most lendülhet fel igazán, az embereknek pedig nem szabad meglepődnie azon, hogy egyre sűrűbben bombázzák majd őket levelekkel az online térben.

Akkor lehet bukni az e-mail marketinggel, ha nincs is

Gál Kristóf kérdésre válaszolva közölte, az e-mail marketingnek különböző módszertanai vannak, függően attól, hogy egy mikrovállalkozásról vagy egy több millió felhasználóval vagy vásárlóval rendelkező világmárkáról beszélünk.

„Az alap az, amikor egy bizonyos levelet minden feliratkozó megkap válogatás nélkül. Ennek egy továbbgondolt verziója, amikor a kiküldés idejét a különböző országokra, földrészekre optimalizálják, esetleg már nevén is szólítják a kedves olvasót, de a levél tartalmán továbbra sem módosítanak” – sorolta.

Magasabb szint már, amikor az e-maileket úgymond szegmentálják aszerint, hogy a felhasználó milyen karakter. Ha például valaki határozott, akkor neki lényegre törő levelet küldenek, ha pedig valaki hezitálós, akkor több adattal látják el az üzenetet. A Klikkmarketing alapítója szerint ma már tipikus, hogy a cégek vásárlás után értékelésre buzdítják a fogyasztókat, és ugyanazokat a termékeket ajánlják vissza a levelekben, amiket korábban nézegettünk. Így az is biztos, hogy nem lesz két egyforma levél.

Hogy az e-mail marketing mennyire hatásos, azt a statisztikák is jól mutatják. A Hubspot szoftverfejlesztő legfrissebb adatai szerint az elmúlt 12 hónapban a marketingszakemberek 77 százalékánál nőtt az e-mailek iránti elkötelezettség, és az is kiderült, hogy az okostelefont használók így szeretnek a leginkább információt kapni az általuk kedvelt márkáktól.

Gál Kristóf szerint hiába köztudottan egy kivételesen jó online marketing eszköz az e-mailezés, Magyarország elmaradott ebben a tekintetben.

„Ha valaki csinálja, már az siker, de az az igazi, ha jól is csinálja. Akinek házon belül erre nincs meg a tudása, annak érdemes kiközvetítenie szakértőknek a feladatot. Rossz nézőpont ugyanis, ha valaki nem hajlandó a marketingért fizetni. Nem az a tétel, hogy mennyi pénzt kell kiadni az e-mailezésért, sokkal inkább az, hogy mennyit veszíthet vele a cég, ha egyáltalán nem foglalkozik vele” – zárta gondolatait a Klikkmarketing alapítója.

Borítókép forrása: Shutterstock