Tovább fokozódott a munkavállalói aktivitás 2023 harmadik negyedévében Magyarországon. Három vármegye kivételével mindegyikben nőtt a jelentkezések száma az előző év azonos időszakához képest, átlagosan 25,7 százalékkal. A legnagyobb emelkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyékben, valamint Budapesten történt a jelentkezések számában – derül ki a Profession.hu aktuális negyedéves jelentéséből.

Három vármegye kivételével mindegyikben csökkent a meghirdetett állások száma, a legnagyobb mértékben Pest (29%), Borsod-Abaúj-Zemplén (28%) és Heves (szintén 28%) vármegyében. Növekedés pedig Hajdú-Bihar (12,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (3,6%) vármegyék esetében volt megfigyelhető.

2023 harmadik negyedévében leginkább a cégvezetés, menedzsment (36,6%), HR, munkaügy (35,4%) és az üzleti támogató központok (35,3%) kategóriákban lassult a toborzás volumene, a legnagyobb növekedést pedig a mezőgazdaság, környezet (21,9%) és az egészségügy, gyógyszeripar (8,51%) kategóriák mutatták.

A legnagyobb növekvő Hajdú-Bihar és a legnagyobb csökkenő Pest vámegye

Hajdú-Bihar vármegye esetében a legtöbb főkategóriában növekedés volt megfigyelhető a vizsgált időszakban 2022 harmadik negyedévéhez képest. A legjelentősebb mértékben a szállítás, beszerzés, logisztika (95%) és a gyártás, termelés (86,7%) kategóriák hirdetésszámai nőttek a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.

Pest vármegyében volt tapasztalható a legnagyobb csökkenés a feladott álláshirdetések számában a tavalyi év harmadik negyedévéhez képest, ennek értéke 29% volt. A legjelentősebb növekedés a mezőgazdaság, környezet (130%) és a jog, jogi tanácsadás (75%) kategóriákban figyelhető meg a vármegyében, a három legnagyobb álláshirdetésszám-csökkenést mutató terület pedig a cégvezetés és menedzsment (75%), a mérnök (72,7%), és az IT programozás, fejlesztés (56%).

Budapesten 16,2 százalékkal kevesebb a nyitott pozíció, mint tavaly ilyenkor. Kategóriák szerinti bontásban a legnagyobb emelkedést a közigazgatás (28,2%), a mezőgazdaság, környezet (16,2%) és az egészségügy, gyógyszeripar (3,7%) mutatta ezen a területen. A legnagyobb csökkenés pedig az üzleti támogató központok (39,1%), a bank, biztosítás, bróker (38,4%) és a HR, munkaügy (37,2%) kategóriákban volt megfigyelhető. 

Magas jelentkezésszámok

A Profession.hu június végén készített felméréséből kiderült, hogy az első félév végére több cég emelt a fizetéseken, mint ahány azt előzetesen tervezte, ez az arány pedig az év hátralévő részében tovább nőhet. A széleskörű, és a vállalatok terveihez képest gyakran nagyobb arányú bérfejlesztéseknek a megtartás mellett a megfelelő munkaerő bevonzása is célja volt, ez pedig tovább erősítette a munkavállalók aktivitását a munkaerőpiacon.

„Az előző negyedévben megfigyelt lassulás a cégek toborzásában jelenleg is tart. 2022 ugyanezen időszakához képest a magyarországi vállatok 15,4 százalékkal kevesebb álláshirdetést adtak fel, ezzel párhuzamosan a munkakeresők aktivitása tovább fokozódott, a jelentkezések száma továbbra is magas: a tavalyi év ugyanezen időszakához képest negyedével emelkedett. Mindezek ellenére nem állíthatjuk, hogy a munkaerőhiány megszűnt, továbbra is munkavállaló-vezérelt a piac, mert bizonyos területeken a vállalatoknak még mindig nehéz a megfelelő szakemberek megtalálása és felvétele. A cégekre további nyomást helyez a bérek emelkedése és a munkavállalói elvárások” – fogalmazott Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Borítókép forrása: Shutterstock