Ismertették: a külföldre utazók negyede számára a járvány miatt fontosabbá vált, hogy legyen utasbiztosítása, 16 százalékuk pedig jobban figyel arra, hogy a kiválasztott konstrukció minél több és magasabb értékű szolgáltatást tartalmazzon. Hozzátették: jellemzően azok váltak még tudatosabbá ebben a kérdésben, akik korábbi utazásaik során is kötöttek utasbiztosítást. Felerészük érzi úgy, hogy most még fontosabb az utasbiztosítás, mint két évvel ezelőtt. Az utasbiztosítás kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy milyen kockázatokra nyújt fedezetet, és csak azután következik a díja. A harmadik legfontosabb tényező pedig az, hogy a biztosítás mekkora összegig fedezi a károkat baj esetén – olvasható az összegzésben. Ugyancsak kiemelt szempont, hogy az utazás lemondása, elhalasztása, meghiúsulása, meghosszabbítása esetén lehet-e módosítani vagy törölni a biztosítást, illetve a válaszadók azt is mérlegelik, hogy milyen az adott biztosító kárrendezési gyakorlata – fűzték hozzá.

A nyaralás várható költségeinek emelkedése is kirajzolódik a kutatás válaszaiból: míg 2019-ben az utazók mintegy 70 százaléka számolt személyenként 300 ezer forint alatti költéssel külföldi nyaralásai alkalmával, most csupán 50 százalékuk tudja kigazdálkodni ennyiből a nyaralását. A válaszadók csaknem harmada arról nyilatkozott, hogy a külföldi költekezése meghaladja majd a 300 ezer forintot, míg pár éve még csak minden tizedik ember számított erre. A pandémia kitörése óta a megkérdezettek negyede lépte át az országhatárt, 39 százaléka pedig azt válaszolta, hogy a járvány miatt még mindig ritkábban utazik külföldre, mint azt megelőzően.

A külföldi nyaralást tervezők száma ugyan a korlátozások enyhítésének következtében meredeken emelkedik, de még így is csak megközelíti a 2019-es szintet. Három évvel ezelőtt a válaszadók 56 százaléka, az idén 49 százaléka tervezett külföldi nyaralást – írták. Az utazási kedv erősödése főként azokra jellemző, akik korábban is jártak külföldre; a legjellemzőbb a három-hatnapos külföldi nyaralás. A megkérdezettek 8, illetve 9 százaléka válaszolta azt, hogy a járvány kitörése óta rövidebb külföldi utakra megy, vagy közelebbi úti célt választ – ismertették.

A legnépszerűbb közlekedési mód sorrendjében nincs változás 2019 és 2022 között, de az arányok eltolódtak: első az autózás (2019-ben csak 39 százalék), ezt követi a repülő (30, illetve 23 százalék), majd a busz és a vonat (21, illetve 15 százalék). Továbbra is Horvátország a legnépszerűbb, de 2019-hez képest Olaszország és Görögország kezd felzárkózni. Míg a pandémia előtti utolsó nyáron a külföldre utazók 27 százaléka tervezett horvátországi nyaralást, most ez az arány 24 százalékra mérséklődött. Olaszországot ugyanakkor most jóval többen (12 helyett 18 százalék) választják, míg Görögországnál még látványosabb a növekedés: a három évvel ezelőtti 8-ról 17 százalékra emelkedett azok száma, akik ide terveznek utazást. A biztosítótársaság számára az NRC végzett online országos reprezentatív közvélemény-kutatást a 18 és 56 év közötti lakosság körében júniusban.