Elindult a  kiadó ingatlanok csúcsszezonja, amely augusztusra és szeptemberre esik. A lakásbérlés és kiadás során mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződés, a havi lakbér kifizetését pedig érdemes dokumentálni. Mutatjuk a NAV javaslatait.

A lakáskiadásnál fontos, hogy legyen érvényes szerződés. Forrás: Unsplash

Miért fontos a lakásbérleti szerződés?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint kiemelten fontos, hogy a bérlők mindig rendelkezzenek érvényes lakásbérleti szerződéssel. A szerződés megléte alapvető jogbiztonságot nyújt mindkét fél számára, és egyértelműsíti a jogviszony feltételeit, beleértve a lakbér összegét, a fizetés módját, valamint a szerződés időtartamát is – jelent meg a NAV oldalán a tájékoztatás.

Hogyan érdemes dokumentálni a lakbér kifizetését?

A NAV javasolja, hogy a lakbér kifizetését a bérlők mindig dokumentálják. A legjobb, ha a fizetés átutalással történik, mert így könnyen nyomon követhetővé válik a tranzakció. Fontos, hogy a banki átutalás közlemény rovatába kerüljön be a pontos dátum és a „bérleti díj” megnevezés is. Ez később jelentősen leegyszerűsítheti az esetleges viták rendezését vagy az adóbevallási kötelezettségek teljesítését.

Mikor van a kiadó lakások szezonja?

A NAV közleménye szerint az ingatlanpiac csúcsszezonja hagyományosan augusztusra és szeptemberre esik. Ennek oka főként a felsőoktatási tanév kezdete, amikor jelentősen megnövekszik a kereslet a kiadó lakások iránt. Ilyenkor gyorsan fogynak az albérletek, ezért célszerű időben tájékozódni és intézkedni, ha lakásbérlésben gondolkodunk.

Kell-e adószám a lakáskiadáshoz?

A NAV tisztázta, hogy magánszemélyeknek nem szükséges feltétlenül adószámot kiváltaniuk, ha hosszú távra adják ki ingatlanjukat. Amennyiben nem turisztikai céllal történik a bérbeadás, úgy a tevékenység főszabály szerint áfamentes.

Hogyan számolható el a lakáskiadásból származó jövedelem?

A bérbeadásból származó jövedelem kétféle módon állapítható meg:

1. Tételes költségelszámolás: Ebben az esetben a bevételből levonhatóak az igazolható költségek, például közüzemi számlák, felújítási költségek, valamint az értékcsökkenés.
2. 10 százalékos költséghányad alkalmazása: A másik módszer egyszerűbb, ekkor a teljes bevételből automatikusan 10 százalék levonásával határozható meg a jövedelem.

A jövedelem után negyedévente adóelőleget kell fizetni, majd ezt a jövedelmet éves szinten be kell vallani az szja-bevallásban. Az adó mértéke egységesen 15 százalék.

Címlapkép forrása: Unsplash