Rendkívüli Hírek:

2024 február 25

Brutális károkat okoztak a természeti és éghajlati katasztrófák

A szélsőséges időjárási események fokozódnak, ahogy az elmúlt év is mutatja. Erre a biztosítótársaságoknak is fel kell készülniük. A károk egyre drágábbak.

Földrengések, hurrikánok, árvizek, viharok és egyéb természeti események tavaly 250 milliárd dolláros kárt okoztak világszerte, és 74 000 emberéletet követeltek. Erről számol be a Munich Re viszontbiztosító éves természeti katasztrófajelentésének frissen megjelent új kiadásában. A februári pusztító törökországi és szíriai földrengéssorozat követelte a legtöbb áldozatot.

A halálos áldozatok száma 2010 óta a legmagasabb – mondta Ernst Rauch, a DAX csoport vezető geotudósa. „Ez elsősorban a törökországi földrengés volt, 58 ezren haltak meg.” A Munich Re szerint ez volt az elmúlt év pénzügyileg is legsúlyosabb természeti katasztrófája, a gazdasági károk elérik az 50 milliárd dollárt. Ennek 5,5 milliárd dollárnak csak egy kis része volt biztosítva. Világviszonylatban a biztosítók a 250 milliárd dolláros veszteségből 95-öt fedeztek az év egészében.

A Munich Re évtizedek óta dokumentálja a természet okozta globális pusztítást, ez ugyanis fontos a biztosítási díjak kiszámításához. A 250 milliárd dolláros (mintegy 228 milliárd eurós) összgazdasági kár az elmúlt öt év átlagának felel meg.

A hosszabb távú tendencia felfelé ívelő: az inflációval kiigazítva a teljes kár tízéves átlagban (2013-2022) 230 milliárd dollár volt, az 1993 és 2022 közötti 30 év átlaga pedig 180 milliárd dollár volt.

„A károkat nagyrészt heves zivatarok okozták”

A 2023-as globális károk mintázata eltért a megszokottól: a Munich Re szerint sok más évtől eltérően az iparosodott országokban nem keletkeztek óriási károk egyedi, nagyon nagy hurrikánok, árvizek vagy bármilyen más jelentős katasztrófa következtében. „A múltban jellemzően volt egy vagy több igazán jelentős eseményünk, amely a károk nagy részét okozta” – mondta Rauch vezető geotudós.

2022-ben egyedül az Ian hurrikán, amely az Egyesült Államok Florida államát és a Karib-tengert sújtotta, a 125 milliárd dollár biztosítási kárból 60-at okozott világszerte. „Ez egyetlen esemény volt, amely a teljes kár csaknem felét tette ki.”

2023-ban nem sújtott ilyen súlyos természeti katasztrófa egy iparosodott országot. „Idén nincs csúcsterhelésünk sem a gazdaság egészére, sem a biztosítási ágazatra nézve, de így is komoly és érezhető károkkal járt” – mondta a tudós. „Az új és társadalmilag és gazdaságilag egyaránt fontos, hogy a károkat nagymértékben az úgynevezett heves zivatarok okozták.”

A cég tájékoztatása szerint a nagyszámú közepes és kisebb vihar a károk lényegesen több mint felét okozta. „Ami a heves zivatarokat/viharokat illeti, évek óta azt látjuk, hogy egyre nagyobb károkat okoznak, valami olyasmit, ami valószínűleg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik” – mondta Rauch.

A biztosítótársaságoknak alkalmazkodniuk kell

A viharoknak a nagyon magas globális átlaghőmérséklet kedvezett. A DAX csoport rámutatott, hogy a novemberig tartó átlaghőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban (1850-1900), így 2023 volt a legmelegebb év a hőmérsékletmérés kezdete óta.

A Munich Re szerint ilyen nagy mértékű zivatarkárt még soha nem regisztráltak sem Észak-Amerikában, sem Európában: Észak-Amerikában ez 66 milliárd dollár volt. Európában a csoport a teljes kárt 10 milliárd dollárra (körülbelül 9,1 milliárd euróra) becsülte.

A természeti és éghajlati katasztrófák csaknem 230 milliárd eurós kárt okoztak 2023-ban

„A biztosítási ágazat a „másodlagos veszélyek” és a „nem csúcsveszélyes” kifejezéseket használja ezekre a viharokra” – mondta Rauch. „De ezek a korábbi másodlagos veszélyek vagy nem csúcsesemények halmozottan egy olyan dimenzióba kerültek, amely már közel áll az egyes főbb eseményekhez.” A biztosítási ágazatnak módosítania kell kockázatkezelését. „De a szélesebb társadalomnak fel kell készülnie arra is, hogy a súlyos időjárási események lényegesen nagyobb károkat okoznak.”

Hogyan lehet megelőzni?

A megelőzés azonban Rauch szavaival élve lehetséges: „A természeti katasztrófák okozta károk nagyságában három hajtóerő van” – mondta a geológus. „Az egyik az esemény jellege, vagyis súlyossága. A második a sérült áru anyagi értéke, amelyet jelenleg erősen befolyásol az infláció.”

A harmadik helyen a sérülékenység – vagyis a rugalmasság – áll: „Mennyire védettek az épületek vagy az infrastruktúra a szélsőséges eseményekkel szemben? Ez a harmadik tényező a legnagyobb tényező, amikor megoldásokat keresünk a károk kialakulásának visszaszorítására.”