Az adatok azt mutatják, hogy az átlagbér emelkedését is zárójelbe teszi a kamatok emelkedése, ha pedig a lakások árának emelkedését is beleszámítjuk a képletbe, sokkal kisebb lakást tudnak csak megvásárolni az átlagbéresek, mint korábban.

Sokkal kisebb hitelre elég az átlagbér

A tavaly szeptemberi 284 656 forintos nettó átlagbérből abban a hónapban még 23,3 millió forintos hitelt tudott felvenni egy adós. Ez a bér a banki kamatok emelkedése miatt egy negyedévvel később, decemberben már csak 22,2 milliós hitel felvételére jogosította fel azt, aki 10 éves kamatperiódusú piaci hitelt vett fel a jegybank által kimutatott átlagkamaton 20 évre.

Ha pedig azóta sem emelkedett a bére, akkor idén márciusban a money.hu kalkulátorában szereplő legjobb kamatajánlat mellett is már csak 21,4 millió forintos kölcsönt tud felvenni a banktól. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelfék szabályait figyelembevéve (amely szerint a nettó bér maximum 50 százaléka mehet törlesztésre és minimum 20%-os önerő kell a lakásvásárláshoz) a szeptemberi átlagbérből az akkori 29,125 millió forintos lakás helyett a legjobb esetben is már csak 8,2 százalékkal kisebb, 26,75 millió forintos lakásra tud alkudni az érintett ügyfél, mint egy fél éve.

A béremelés nem elég a kamatemelkedés ellensúlyozására

De a hitelkamatok drágulása a béremelést is felzabálja. Hiába nőtt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kimutatott nettó átlagkereset éves szinten tavaly decemberben 9,6 százalékkal, az év végi kifizetésekkel alaposan megtolt 327 732 forintos nettó bérből az emelkedő hitelkamatok miatt alig két százalékkal magasabb összegű hitelt tudtak felvenni az adósok a money.hu számításai szerint.

A januári minimálbér emelés hatásait még nem látjuk – erről két hét múlva ad számot a KSH. Ezért csak jelezzük, hogy a márciusi legjobb banki ajánlattal a decemberi átlagbér ma már 1 millió forinttal kisebb, 24,6 milliós hitel felvételére lenne elegendő, mint decemberben.

Visszatérhet a minigarzonok kora

Ha csak a decemberi adatokkal számolunk, a hitelfelvevőknek már akkor is összébb kellett húzniuk az igényeiket hiszen a már említett jegybanki hitelfék szabályokkal számolva a mindenkori átlagbérrel rendelkezők 2020. decemberi 31,4 millió forint helyett csak 32 milliós lakásra tudtak alkudni tavaly decemberben.

Mindez annak fényében, hogy a KSH – egyelőre csak 2020. III. negyedévéig rendelkezésre álló – adatai szerint tavaly egy lakás átlagos négyzetméterára 5,6 százalékkal emelkedett komoly csökkenést jelent. Még kirívóbb a helyzet a fővárosban, ahol az árak tavalyi emelkedése 9,5 százalékos volt. A hitellel kimaxolt keretből ezen adatok szerint 2020. decemberében még 49 négyzetméteres ingatlan megvásárlására futotta Budapesten, ez egy év alatt 45,6 négyzetméterre csökkent.

A fizetőképes kereslet drasztikus visszaesését jelzi a KSH azon kimutatása is, amely szerint példátlan módon, egy év alatt 8,1 százalékkal 74-ről 68 négyzetméteresre esett az épített új lakások átlagos területe a fővárosban. Félő tehát, hogy a kamatok további emelkedésével visszatérhet a minigarzonok kora.