A hazai felnőtt lakosság többsége, 84%-a próbál tájékozódni és információt szerezni azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülheti el, hogy a telefonon vagy interneten, gyakran bankok nevében elkövetett visszaélések alanya legyen. A CIB Bank megbízásából készített friss reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy az emberek a hatóságok után a bankokat tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak.  

„A felmérésben résztvevők többsége teljes mértékben (44%) vagy inkább (40%) egyetért azzal a kijelentéssel, hogy próbál felkészülni arra az esetre, ha telefonon vagy interneten keresztül megtalálják a kibercsaló. Ezért rendkívül fontos, hogy a lehető legtöbb fórumon legyenek pontos, friss információk. Méghozzá könnyen érthető formában„. Hívja fel a figyelmet a kutatás apropóján Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője.

Reakciók és érzelmek   

A kutatás adatai szerint a csalások érintettjeinek legjellemzőbb reakciója az ilyen jellegű csalásokra a fokozott félelem és az óvatosság. Az összes érintett 28%-a, a ténylegesen megkárosítottak 58%-a jobban fél az eset óta. Az eredményesen megkárosítottak körében kiugró mértékben a félelem a legfontosabb következmény.​   

A valóban megkárosítottakra jellemző a szégyen és saját maguk hibáztatása. 37%-uk él meg szégyent. 23%-uk gondolja a saját hibájának, hogy be tudták csapni.​ Az érintettek (megkárosítottak) negyede számolt be arról, hogy az eset után már tudja, hogy mire kell figyelnie. De hasonló azok aránya is, akik úgy gondolják, hogy a csalók eggyel mindig előttünk járnak. Vagyis tartanak tőle, hogy adott esetben újra áldozattá válhatnak.​   

Összességében tehát az eredményes csalások áldozatainál az érzelmi reakciók dominálnak. A meghiúsult csalást megtapasztalók pedig jellemzőbben tesznek szert magabiztosságra és jobban hisznek abban, hogy a kezükben van a kontroll.​   

Juhász Bettina pszichológus, a Mélylevegő Projekt társalapítója szerint ezek a reakciók teljesen természetesek. Hiszen senki nem szeret szembesülni azzal, hogy hagyta magát becsapni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az érintettek azt is tudják. Nincsenek egyedül, mások is kerülnek nap mint nap ilyen helyzetbe, ráadásul léteznek olyan egyszerű technikák, amelyekkel könnyebben feldolgozhatók a történtek. Az első lépés annak az elfogadása, hogy senki sem hibátlan, és a kibertámadás nem személyes sértés. Fontos beszélni az érzésekről és tapasztalatokról megbízható barátokkal vagy szakemberekkel. Az öngondoskodás és a kiberbiztonsági ismeretek fejlesztése pedig segít megelőzni hasonló helyzeteket a jövőben. 

Ki a hiteles információforrás?   

A kiberbűnözés megelőzésében a hatóságot tartják a leghitelesebb információforrásnak a megkérdezettek, ezután a bankok következnek, amelyek a férfiak, a fiatalabbak és a képzettebbek számára különösen fontos információforrást jelentenek ezen a téren.​ Ennél kevesebben tartják hitelesnek az ismerősöktől, illetve a médiából származó információkat.​

A CIB Bank több kampánnyal  és a weboldalán is igyekszik felhívni a figyelmet a legfontosabb, aktuális kiberbiztonsági információkra, például arra, hogy soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre vagy a mobilunkra. A CIB Bank ügyfeleit számos megoldás segíti a biztonságos bankolásban: az átutalási limit például már régóta online állítható, de érdemes élni a korlátozott ideig érvényes, elkülönített kerettel ellátott, egyszer vagy többször használatos virtuális kártya lehetőségével is.

Képek forrása: Shutterstock