Több helyen lenne szükség reformokra
A 2016-os vizsgálat immár Argentínában, Kolumbiában, Peruban és a Fülöp-szigeteken is megvizsgálta a nyugdíjrendszer helyzetét. Ezekben a kiterjedt, informális gazdasággal rendelkező országokban a különféle nyugdíjrendszerek meglehetősen korlátozott lefedettséget biztosítanak, így jelentős az időskori szegénység kockázata.
Argentínával, Peruval és a Fülöp-szigetekkel szemben korlátozott az elvárás azzal kapcsolatban, hogy reformokkal álljanak elő, hiszen ezekben az országokban rendkívül fiatal a társadalom, és várhatóan a következő évtizedekben is az marad. Kolumbiában ugyanakkor ennek épp az ellenkezője történik: a népesség gyorsan öregszik, ráadásul az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is magas.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”100″]
Sokan eddig sem tétlenkedtek
Brigitte Miksa, az Allianz vagyonkezelési üzletágához tartozó nemzetközi nyugdíjágazat vezetője a következőképpen kommentálta a helyzetet:
„Számos ország már egy évtizede elkezdte saját nyugdíjrendszerének reformját: megemelte a nyugdíjkorhatárt és a születéskor várható élettartam emelkedésével egyenes arányban csökkentette az ellátás mértékét, a reformok gyümölcse pedig most kezd beérni.”
Hozzátette, hogy az újítások eredményeként elérhetővé vált ösztönzőkre adott reakcióként a társadalmi viselkedésformák is megváltoztak. Ez jó hír az elkövetkező generációk, például az Y-generáció számára.
Van, ahol tovább romlott a helyzet
Mylène Sabatini, az Allianz közgazdásza és a jelentés szerzője úgy nyilatkozott, hogy „Oroszország visszaesése elsősorban a jelenlegi gazdasági válsággal magyarázható. Horvátország, Írország, Olaszország és Svájc nyugdíj-fenntarthatósági indexe azért csökkent, mert esetükben a népesség alakulásával kapcsolatos ENSZ-tanulmány, a World Population Prospect 2015-ös felülvizsgálatát követően romlottak a demográfiai kilátások. A legfrissebb adatok szerint ezekben az országokban a népesség idősödése a vártnál gyorsabb ütemű lesz.”
Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint „habár vannak országok, ahol nagyon jól működnek az ösztönzők, Magyarországon még mindig a biztosítási szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy felhívja az Y-generáció figyelmét a nyugdíjrendszer várható hatásaira és kockázataira, hiszen jelenleg ennek a korosztálynak a leghomályosabb az elképzelése a nyugdíjas éveiről.”
Nem ösztönző a magyar rendszer
A szakértő hozzátette, hogy a jelenlegi adószabályozás szigorítása 2017-től kiszoríthatja az önkéntes megtakarításokat a kedvező béren kívüli juttatások köréből, ezáltal a fiatal munkavállalók is kedvezőtlenebb helyzetből nézhetnek nyugdíjcélú megtakarításaik felé.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Szerinte fontos, hogy az állam által biztosított kedvezmények mellett a lehetséges társadalmi problémák elleni védekezés eszközeként a piaci szegmensben elérhető szolgáltatásokat is igénybe vegyük, hiszen sok esetben nemcsak adókedvezmény érvényesíthető, de a rugalmas díjfizetés és a szabad eszközválasztás lehetősége is elérhető.
Az állami rendszert nem elemezték érdemben
Brigitte Miksa hozzátette: „Tanulmányunk az állami nyugdíjrendszereket csupán azok pénzügyi fenntarthatóságának szempontjából vizsgálja, azzal a kérdéssel, hogy maga az állami nyugdíj helyénvaló-e, nem foglalkozik.”
Hozzátette, hogy az elmúlt évtized reformjai csupán annak árán tudták javítani a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, hogy közben csökkent a nyugellátás mértéke és biztonsága. Ez is azt mutatja, hogy a nyugdíjreform érzékeny terület, hiszen miközben biztosítani kell a jelenlegi, aktívan dolgozó és a fennálló rendszerhez jelentős összegekkel hozzájáruló generáció pénzügyi jólétét, mindent el kell követni azért, hogy ne veszélyeztessük a következő generációk pénzügyi kilátásait.
