Az uniós testület a tavalyi 1,7 százalékos recesszió után az idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jelez előre. A GDP-arányos adósságszint a 2012-es 79,2 százalékról az idén 79,7 százalékra emelkedik, majd 2014-ben 78,9 százalékra mérséklődik. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnöke a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján jelezte, van esély arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, de ehhez az szükséges, hogy a kormány további intézkedéseket tegyen, hogy a hiány a három százalékos küszöbérték alatt maradjon.
Elmondta: 2012-ben Magyarország sikeresen szorította le az államháztartás hiányát jóval a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott három százalékos határérték alá, ám az előrejelzés szerint a hiány jövőre ismét némileg meghaladja majd az uniós küszöbértéket, de a kormány új intézkedésekkel biztosíthatja, hogy a deficit az idén és jövőre is a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alatt maradjon. „Mindent egybevetve a húsz, eljárás alá vont tagállamból háromnak, Lettországnak, Romániának és Litvániának van egyértelmű esélye van arra, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, emellett pedig két másik országnak, Olaszországnak és Magyarországnak is sikerülhet, ha tartja a költségvetés fenntarthatóságának irányát” – húzta alá Olli Rehn.
A brüsszeli fejleményekre reagált pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki elmondta, hogy a magyar kormány méltánytalannak, és tévesnek tartja az EB hiánypályára vonatkozó előrejelzését. „Mintha ismét kettős mérce lenne az Európai Bizottság értékelésében” – fogalmazott. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kormány, ahogy korábban, úgy a jövőt illetően is elkötelezett a 3 százalék alatti hiányszint tartása mellett. Korábbi kijelentését megismételve elmondta: 2014-ben „nem lesz választási költségvetés”.
A nemzetgazdasági miniszter leszögezte: nincs szükség az idei költségvetési törvény módosítására, és az idei – a bizottság meggyőzéséhez szükséges – esetleges apróbb módosításokat a kormány saját hatáskörben is meg tudja lépni. A gazdasági tárca nem számol olyan forgatókönyvvel, amely szerint a túlzottdeficit-eljárás fennmaradása miatt kohéziós pénzek kifizetésének felfüggesztéséről döntene Brüsszel – tette hozzá. A gazdasági tárca vezetője ugyanakkor jelezte: „igen jó esélyt” lát arra, hogy Magyarország júniusban kikerüljön az unió túlzottdeficit-eljárása alól.
Eltérően vélekedtek a brüsszeli bejelentésről az MTI által megkérdezett elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint – Olli Rehn, a gazdasági ügyekért felelős uniós biztos pénteki kijelentésével ellentétben – nincs szükség további költségvetési intézkedésekre. Szerinte meg kell várni a május végi GDP-adatot, és ha az pozitív meglepetést okoz, akkor intézkedések nélkül is kikerülhet az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ürmössy Gergely, az ING elemzője szerint is kikerülhet Magyarország az uniós eljárás alól, azonban csak akkor, ha további lépéseket tesz a hiány 3 százalék alatt tartása érdekében. Hozzátette ugyanakkor, hogy klasszikus értelemben vett „csomagra” nem kell számítani, inkább kisebb, 80-100 milliárd forint értékű kiigazító lépésekre, amelyek a költségvetés kiadási oldalát is érinthetik.
A magyar parlamenti pártok is eltérően értékelték a prognózist: a Fidesz reméli, hogy a testület nem alkalmaz kettős mércét, igazságos döntést hoz, így Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, míg a Jobbik szerint ismét az bizonyosodott be, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz, az MSZP pedig úgy látja, hogy a kormány újabb vizsgán bukott el.
