Az EKB elnöke arra a mechanizmusra utalt, amelyet szeptemberben jelentett be a szervezet. Az eszközzel az EKB – amennyiben egy tagállam kéri – kötvényeket vásárolna a másodpiacon. A bevetésnek feltétele ugyanakkor, hogy a tagállam kiigazítási mentőcsomagnak vesse alá magát, miközben továbbra is a piacról finanszírozza adósságát.

Az ilyen kiigazítási mentőcsomagok Mario Draghi szavai szerint az OMT-nek rövidített kötvényvásárlási program központi elemét jelentik. „Egyrészt csökkentik a kötvényvásárlásban résztvevő országok morális kockázatát, másrészt megvédik az EKB függetlenségét, harmadrészt pedig a vásárolt kötvényekre vonatkozóan egyfajta minőségjavító lépést jelentenek” – fogalmazott. Leszögezte: a helyes gazdaságpolitikai intézkedésre ösztönző keretek valamennyi érintett fél számára előnyökkel járnak.

Az EKB elnöke arról tájékoztatott, hogy a kormányzótanács nem tárgyalt más javaslatot, mielőtt az euróövezeti irányadó kamatszint 0,75 százalékon tartása mellett döntött volna.

Mario Draghi üdvözölte az Európai Bizottság egységes pénzpiaci felügyeletre tett javaslatát és közölte, hogy az EKB már előkészületi munkát végez a kérdésben. Úgy fogalmazott: az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) az egyik legfontosabb építőköve a valódi gazdasági és monetáris uniónak. Az EKB által elvégzendő feladatok között említette, hogy világos és markáns választóvonalat kell kialakítani a monetáris és a felügyeleti hatáskörök között, megfelelő felelősségi csatornákat kell teremteni, és meg kell valósítani a feladatok kellő decentralizációját az euróövezetben.

Az euróövezet növekedési kilátásairól szólva elmondta, hogy továbbra is a negatív irányba ható kockázatok érvényesülnek. Mint mondta, egyes piacokon továbbra is nagy a bizonytalanság, ami ront a befektetői bizalmon és a fogyasztói hangulaton. Az euróövezeti növekedési kilátások továbbra is gyengék és a kilábalás csak lassan folytatódik – tette hozzá.