Noha a svéd gazdaság a második negyedévben a jelenlegi európai környezetben robosztusnak nevezhető, 2,3 százalékos éves szintű növekedést ért el, a második félévben már egyértelműek a lassulás jelei, így az év egészére a kormány is „csak” 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol. Az élénkítésről, illetve annak lehetséges eszközeiről egyre több szó esik a médiában is.A gazdaságösztönzés egyik elemeként a kormány, a klasszikus keynes-i anticiklikus gazdaságpolitikát követve, infrastrukturális beruházásokat is tervez jövőre: a 2013-as költségvetésben egyebek mellett a Stockholm-Linköping vasútvonal felújítását tervezi.

A Financial Times (FT) által tavaly a legjobb európai pénzügyminiszternek választott Anders Borg nevével fémjelzett tervezet az infrastruktúra mellett a kutatás-fejlesztésre és a vállalkozások támogatására rendel többletforrásokat. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány elérhetőnek tartja a 2,7 százalékos növekedést jövőre.

A kabinet prognózisával némileg vitatkozik a svéd nemzeti gazdaságkutató, a Konjunkturinstitutet, amely a 2012-re várt 1,3 százalék után jövőre 1,8 százalékot prognosztizál – figyelembe véve az expanzív fiskális politikát is.

A kutatóintézet megjegyzi, hogy a növekedés támasza továbbra is a belső – elsősorban a kormányzat által generált – kereslet lehet, az erős korona miatt ugyanis az export nem tud hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez.

Az élénkítést azonban nemcsak a kormánytól várják: a jegybank jövő szerdai kamatdöntését is nagy várakozás előzi meg, ugyanis a jelenlegi 1,50 százalékos irányadó kamat jelentős mértékű, 0,50 százalékra csökkentését is sokan látnák szívesen.

A Riksbank legutóbb – júliusban – változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, hangsúlyozva, hogy a kamatpolitikának az inflációs cél követése mellett támogatnia kell a gazdasági aktivitást is. A jegybanki kommentárból nem olvasható ki a kamatcsökkentés, de annak ellenkezője sem – a 0,7 százalékon álló fogyasztóiár-index semmiképpen sem állja útját a mérséklésnek. Emellett a központi bank elemzése is kitér – a növekedés esélyeit taglalva – az export alacsony várható hozzáadott értékére, kiemelve az eurózóna adósságválságát. Mert bár Svédország nem tagja az eurózónának, az ottani folyamatok a skandináv ország háztartásaira és vállalataira is hatással vannak – a fogyasztás és a beruházások visszafogásán keresztül.