A vállalatok számára a legfőbb kihívást a változó szabályozói környezet okozta bizonytalanság, a jogszabályi megfeleléssel és a devizaárfolyam volatilitásával összefüggő kockázatok kezelése jelentik. 
A Deloitte negyedik alkalommal készítette el félévente megjelenő felmérését Kelet-Közép-Európa vállalati pénzügyi vezetőinek körében, a régió gazdasági kilátásaira vonatkozóan. A 12 ország részvételével zajlott felmérés mind vállalati, mind általános pénzügyi és gazdasági kilátások terén részletes képet nyújt a pénzügyi vezetők várakozásairól. Timothy Mahon, a Deloitte CFO programjának magyarországi vezetője szerint a magyarországi pénzügyi vezetők 2013-ra vonatkozó GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozásai összhangban vannak a különböző nemzetközi és hazai szervezetek előrejelzéseivel. A válaszadók közel 60 százaléka stagnálást (0-1,5 százalék), míg 40 százalékuk recessziót vár, csupán 2 százalékuk jósol mérsékelt növekedést. A várakozások valamelyest pozitívabbak a fél évvel korábbinál, amikor 12 százalékkal többen vártak recessziót, míg a stagnálást akkor kevesebb, mint a válaszadók fele említette – ismerteti közleményében a tanácsadó cég.
A magyar munkanélküliségi ráta jövőbeni alakulásával kapcsolatos várakozásaikat tekintve nagymértékben megosztottak a pénzügyi igazgatók. A válaszadók egyik fele (48 százalék) továbbra sem jósol változásokat az elkövetkezendő 12 hónapban, a másik fele (45 százalék) viszont mérsékelt növekedést vár. A tavaly decemberi, optimistább véleményekhez képest, amikor a cégek 20 százaléka mérsékelt csökkenést várt a munkanélküliségben, idén ez az arány már csak 6 százalék.
A válaszadók az általános gazdasági és pénzügyi bizonytalanság szintjét a gazdasági növekedéshez hasonlóan – kis mértékben ugyan -, de pozitívabban ítélték meg a korábbi felméréshez képest, habár a kérdés szintén megosztotta a pénzügyi vezetőket – ismerteti Timothy Mahon. A tavaly év végi arányokhoz képest most lényegesen kevesebben érezték nagyon nagy mértékűnek a bizonytalanságot, és többen voltak azok, akik a „megszokott” szintű bizonytalanságra számítanak.
A fúziók és felvásárlások terén a várható aktivitás szintjét egyre pesszimistábban ítélik meg a pénzügyi vezetők Magyarországon. Egy évvel korábban a válaszadók több mint fele enyhe növekedést várt, 2013 első felére ez az arány lecsökkent 31 százalékra, azonban a változatlan szintet várók aránya megnőtt 49 százalékra. A negatív trend nemcsak a CFO-k véleményében jelenik meg, hanem a tényleges magyarországi tranzakciók számában is. A következő 12 hónapban várható finanszírozási költségek alakulására vonatkozóan szintén vegyes volt a megkérdezett pénzügyi vezetők véleménye, ami főként az eltérő tapasztalatokra vezethető vissza. Jelentős változást jellemzően nem jósolnak a megkérdezett vezetők, azonban amellett, hogy 23 százalékuk valamelyes csökkenést prognosztizál, inkább a költségek növekedését várják.
A válaszadók közel 58 százaléka nehezen megszerezhetőnek ítélte a vállalkozások számára szükséges hitelforrásokat, míg a hitelek könnyű elérhetőségét senki sem említette. Habár egyéb forrásokhoz képest a banki finanszírozás szerepe jelentősebb a magyar gazdaságban, a cégek csupán 7 százaléka tartja vonzónak a banki hitelfelvételt napjainkban. 64 százalékuk számára semleges, míg 29 százalékuk szerint nem vonzó, ami lényegesen rosszabb megítélés az egy évvel korábbi eredményekhez képest. A tőkeemelést, mint finanszírozási formát sem tartják vonzónak a hazai közép- és nagyvállalatok, ami inkább az általános gazdasági várakozásokhoz vezethető vissza.
A megkérdezett vezetők döntő többsége (62 százalék) nem jósol változást cége eladósodottsági mutatóját tekintve az elkövetkezendő egy évben, 15 százalékuk növekvő eladósodást vár, 23 százalékuk pedig csökkenést. Hároméves távlatban vizsgálva a válaszadók 34 százaléka szerint enyhén javulni fog, 55 százalékuk szerint pedig változatlan marad adósságszolgálati képességük. A cégek 85 százaléka szerint pénzügyi területen nem mutatkozik majd hiány a szakértő munkaerőből az elkövetkezendő egy évben, ami régiós szinten is legjobb eredménynek számít. Tapasztalati szinteken belül vizsgálva középszinten várható hiány leginkább, míg a pályakezdői és felsővezetői szinten lévő hiány csupán néhány vállalatnak jelent kihívást. A humán erőforrással kapcsolatos legsürgetőbb kérdés a munkavállalói elkötelezettség növelése és a morál javítása.
A válaszadók szinte egyöntetű véleménye szerint az elkövetkezendő 12 hónap legfontosabb üzleti célja az árbevétel növelése, a meglévő és az új piacokon egyaránt – ismerteti a közleményben Szép Péter, a Deloitte üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere. A legfőbb kihívást a változó szabályozói környezet okozta bizonytalanság, az adó- és jogi változásoknak való megfeleléssel és a devizaárfolyam volatilitásával összefüggő kockázatok kezelése jelenti. Az üzleti folyamatok újratervezése illetve átszervezése és a közvetett és közvetlen költségek csökkentése kiemelt feladatnak számít a pénzügyi vezetők döntő többségénél. A vizsgált cégek közel kétharmada (73 százalék) nem tartja megfelelőnek ezt az időszakot a kockázatvállalás növelésére.
