A londoni elemzői közösség széleskörű konszenzusos előrejelzési átlaga mínusz 0,1 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsít szeptemberre. Augusztusban zéró volt a teljes kosárra számolt éves infláció.

Az olaj megtette a hatását

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a csütörtöki adatismertetés előtti előrejelzésükben – a konszenzusnak megfelelően – a fogyasztói árindex 0,1 százalékos csökkenését jósolták éves összehasonlításban. Prognózisuk szerint ennek elsődleges oka az olajárak újabb csökkenése volt, valamint a „viszonylag stabil”, június óta szűk árfolyamsávban mozgó forint. Mindemellett a hatósági áras szolgáltatások díjszabásai is alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt, tekintettel a tavaly év végi árcsökkentésekre.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A Goldman Sachs londoni elemzői októberre és novemberre is igen nyomott inflációt várnak, decemberre és 2016 elejére azonban már meredekebben gyorsuló áremelkedést valószínűsítenek az akkor belépő éves bázishatások miatt. A ház szakértői ugyanakkor kiemelik azt a várakozásukat, hogy a teljes kosárra számolt magyarországi infláció 2016 jelentős részében is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos inflációs célsávjának alsó széléhez lesz közelebb, tekintettel a nyersanyagárak csökkenésére, és arra, hogy várhatóan a maginfláció is csak fokozatosan gyorsul.

A Goldman Sachs elemzői szerint 2016 végére azonban az éves inflációs ütem már valószínűleg eléri a 3 százalékos központi célt, elsősorban a növekvő kereslet és az erősödő bérkiáramlási nyomás hatására.

Begyorsul az év végére

Hasonló inflációs pályát várnak a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is. A ház szerint az inflációs kosár energiahordozó-komponenséből eredő jelentős bázishatások belépésével már az idei év végétől várható a magyarországi infláció lendületesebb gyorsulása. A Morgan Stanley elemzői azonban szeptemberre még szintén mínusz 0,1 százalékos tizenkét havi inflációt várnak, elsősorban a számításaik szerint 4,5 százalékos havi üzemanyagár-csökkenés miatt.

Marad az alapkamat

Ugyancsak mínusz 0,1 százalékos éves inflációt valószínűsítenek szeptemberre a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői. Hosszabb távra szóló, jelenleg érvényes előrejelzésük szerint 2016 első negyedében 2,5 százalékig gyorsuló, a jövő év közepére 2 százalék körüli ütemre visszalassuló, majd 2016 végén ismét 2,5 százalék környékén mozgó éves inflációs ütemek, a jövő év egészében pedig 2,3 százalékos átlagos infláció várható Magyarországon.

A ház szerint ennek alapján valószínűtlen, hogy a monetáris politika bármilyen módon reagálna a rövid távú inflációs számokra, mivel a középtávú magyar inflációs kilátások jórészt változatlanok. A JP Morgan elemzői szerint az MNB előrejelzéseitől tartósabban és az inflációs kosár tartalmának széles körére kiterjedően elmaradó inflációra, a gazdasági növekedést terhelő, egyre nagyobb lefelé ható kockázatokra és az eurójegybank (EKB) részéről újabb mennyiségi enyhítési ciklusra lenne szükség ahhoz, hogy az MNB monetáris tanácsa meggyőzze magát a további kamatcsökkentések szükségességéről. A ház alapeseti előrejelzési forgatókönyve ennek alapján továbbra is az, hogy az MNB legalább 2016 végéig a jelenlegi 1,35 százalékon tartja alapkamatát.

Újragondolták az előrejelzéseket

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai az európai felzárkózó gazdaságok inflációs kilátásait elemző legfrissebb helyzetértékelésükben 0,4 százalékponttal csökkentették az idei és a jövő évi átlagos magyar inflációra szóló prognózisukat egyaránt. A ház új előrejelzése 2015-re zéró, 2016-ra 2,1 százalékos átlagos inflációval számol Magyarországon.

A cég londoni elemzői ezzel egy időben törölték azt az eddigi prognózisukat, hogy az MNB 2016-ban 0,45 százalékpontos kamatemelést hajt végre. A ház most már azzal számol, hogy a magyar jegybank 2016 végéig változatlanul hagyja 1,35 százalékos alapkamatát.