Nem lett osztalék papír az OTP a ma közzétett közgyűlési hirdetmény után. A bő 40 milliárdos keret ugyanis legfeljebb 147 forintos osztalékra nyújthat lehetőséget, ami 3,7 százalékos osztalékhozamot jelentene. Ám az elhatárolt összeget, vagy annak egy részét akvizícióra is fordíthatja a menedzsment. Tegyük hozzá, az osztalék eddig is csupán egy kellemes momentum volt a turbulens környezetben.

Másfél hónap haladék

Az OTP talpra állása és kurzus felépülése nem az osztalékvárakozásokkal hozható összefüggésbe – vélekedett Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, hanem azzal, hogy az Alkotmánybíróság által nemrégiben kihirdetett „megengedő vagy” nyomán, tehát hogy lehetőség nyílt a devizahitel szerződések törvénnyel való méltányos módosítására, megnyugodni látszik a piac.

Hamar kiderült, hogy az Alkotmánybíróság határozata csupán elvi lehetőséget kínál arra, hogy az Országgyűlés törvénnyel módosíthassa a devizahitel szerződéseket. Ráadásul, ez a módosítás ugyan lehet visszaható hatályú, de nem lehet önkényes, mert mindkét fél érdekeit figyelembe kell venni, s érdekegyensúlyra kell törekedni. És egyre inkább úgy tűnik, hogy a devizahiteles ügy megoldása immár a választások utánra tolódik.

Ami azt jelenti, hogy újabb egy-másfél hónapra prolongálták azt a befektetői játékot, hogy kedvező szentiment esetén lehet gyűjtögetni a gyengélkedő OTP-t. Más kérdés, hogy nagyon hátradőlni azért még nem lehet, mert a mentőcsomag ügye afféle Damoklész kardjaként lebeg az OTP kurzus felett.

Ideális bank az OTP?

Nem a devizahiteles kockázat az egyetlen Damoklész kard ebben a történetben. A múlt héten tett közzé a jegybank egy normatív tanulmányt a hazai bankrendszerre vonatkozó ideálról.

Az OTP-t olyan pontok érinthetik, mint hogy a három legnagyobb bank részaránya egyik szegmensben se haladja meg az 50 százalékot, hogy a kamatfelárak süllyedjenek az európai szintre (vállalati hitel esetében 1-2 százalék, lakáshitel esetén 3-4 százalék), hogy a tisztességes profit évi 10-12 százalékos tőkearányos nyereség, s hogy a profit nagy részét vissza kell forgatni a tevékenységbe.

A jegybanki ideális számok nyilvánvalóan kikényszeríthetőek – mondta Kuti Ákos, hozzátéve: míg a takarékszövetkezetek preferálása nem tekinthető újdonságnak, kifejezetten fájdalmas lehet az OTP számára a kamatfelárak süllyesztése, ugyanis egyes termékek esetében a bank 7-8 százalékos kamatfelárral dolgozik. Magyarán egész termékcsoportok nyeresége illanhat el.

Beszorulhatnak a forinthitelezésbe

Mint mondta, az MNB elképzeléseit komolyan kell venni, mert Orbán Viktor miniszterelnök 10 pontjának első és negyedik kitétele is egybecseng a jegybanki követelményekkel. Ennek nyomán előfordulhat, hogy az OTP beszorul a forinthitelezésbe, miközben a kamatfelárat is szűkítik.

A lehetséges hatások ugyan modellezhetőek, de egyelőre annyi a bizonytalanság, hogy a fair érték 1000 és 5000 forint között szóródna.

Néha jobb a nyugi?

Vajon vegyük-e a mostani 4000 forint körüli szinten az OTP-t? Első ránézésre nem tűnik olyan rossz beszállónak, hiszen a tavaly nyári Csányi-pánik napjaiban, a devizahiteles mentőcsomag legsötétebb forgatókönyvének beárazását követően is ezeken a szinteken tanyázott a kurzus.

Igen ám, de azóta adódott még néhány kockázat. Mint az orosz-ukrán kitettség, az MNB ideák, az Alkotmánybíróság döntése és a takarékszövetkezetek erősödő kormányzati preferálása. És akkor még a választásokról nem is beszéltünk.

Nos, aki 3500-3700 körül beszállt, talán jobban jár, ha a héten profitot realizál, de az sem tűnik rossz tippnek, ha egy kicsit nyugton maradunk – a kötési díjban érdekelt brókerünk nagy bánatára.