Ingyencégek
Sok vállalkozásindításon gondolkozó figyelmét elkerülhették az Illetéktörvény és a Cégtörvény 2017 márciusában életbe lépett módosításai, holott azoknak köszönhetően lényegében ingyenessé vált a cégalapítás Magyarországon. A 2017. évi II. törvény ugyanis – számos más, kisebb horderejű változtatás mellett –ingyenessé tette a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k), betéti társaságok (bt-k), közkereseti társaságok (kkt-k) és az egyéni cégek bejegyzésének illetékét, valamint a Cégközlönyben történő közzététel költségtérítését.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Összehasonlításképpen: korábban egy kft. általános szabályok szerinti eljárásban való bejegyzéséért összesen 105 ezer forintot kértek el. A Cégtörvényben meghatározott szerződésmintán alapuló egyszerűsített eljárás korábban is viszonylag olcsó illetékeit szintén eltörölték.
A vállalkozásindítás költségeihez kapcsolódik a 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv egy szintén kevésbé ismert szabálya is, amelynek értelmében – a 3 millió forintos törzstőke előírás ellenére – úgy is létrehozható kft., hogy az alapításkor a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására nem kerül sor. Ha így döntenek az alapítók, az egyetlen megkötés, hogy a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a nyereség összege el nem éri a törzstőke mértékét.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Örüljünk vagy ne?
Ezek a változtatások a cégalapítás ingyenessé tételével egyrészt még szélesebb kör számára lehetőséget adnak a vállalkozásra, ami jó hír lehetne a magyar gazdaság egészséges és versenyképes fejlődése szempontjából.
Másrészt azonban káros hatásaik is lehetnek, szintén lehetőséget biztosítanak ugyanis a visszaélésszerű vagy egyszerűen meggondolatlan cégalapításra, amely a magyar vállalkozásokkal szembeni közbizalom csökkenéséhez vezethet.
Ennek elkerülése érdekében célszerű lenne különböző hitelezővédelmi eszközök megerősítése is, amelyek között kiemelkedő jelentősége lehetne a vezető tisztségviselők és a tagok mögöttes felelősségének szélesebb körű érvényesítésének, illetve a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlat egységesítésének.
