2024 május 29

Cameron kiállt magyar szövetségese mellett

Nem kell védeniük a határokat

A brit miniszterelnök a múlt heti európai uniós csúcstalálkozóról rendezett hétfő esti alsóházi vitanapon az ellenzéki Liberális Demokraták vezetője, Tim Farron kérdésére – utalva arra, hogy Nagy-Britannia nem tagja a schengeni övezetnek – kijelentette, hogy Európa külső határainak védelme nem a brit kormány és nem személyesen az ő felelőssége.

„Orbán Viktorra bízom, hogy (ebben az ügyben) megvédje magát, de annak, amit a magyar miniszterelnök és mások is mondanak, az a lényege, hogy Európának van egy külső határa, és Európának be is kell bizonyítania, hogy van külső határa, nehogy azt lehessen hinni, hogy az Európai Unióba könnyű és kockázatmentes út vezet” – fogalmazott David Cameron.

Hozzátette. hogy véleménye szerint azok az országok, amelyek csatlakoznak a már Európában tartózkodó menekültek belső elosztását célzó uniós mechanizmushoz, ezzel éppen e veszélyes utazásra ösztönzik a menekülteket.

Önálló kvótát alkalmaznak

A brit kormányfő bejelentette azt is, hogy karácsonyig ezer szíriai menekült érkezhet Nagy-Britanniába a brit kormány által kezdeményezett önálló áttelepítési program keretében. Cameron elmondta, hogy eddig 260 menekültet telepítettek át a szíriai határok környékén működő táborokból.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A brit kormány a nemrégiben bejelentett hivatalos terv szerint a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig összesen húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába.

Nem közösködnek

London ugyanakkor nem vesz részt az Európai Unió területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós programban, hanem közvetlenül a Szíriával szomszédos országokban, Törökországban, Jordániában és Libanonban működő ENSZ-menekülttáborokból telepít Nagy-Britanniába menekülteket, más EU-tagállamokból nem.

Álláspontja ugyanis az, hogy így a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton juthatnak el Nagy-Britanniába, és nem kell segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra.

Visszautasította az egyház kérését

A hétfő esti parlamenti vitában Cameron indulatosan visszautasította az anglikán egyház többtucatnyi püspökének előző nap nyilvánosságra került felhívását, amely az áttelepítési programban szereplőnél sokkal több szíriai menekült befogadására szólította fel a brit kormányt.

A levél szerint, amelyet 84 püspök írt alá, évente legalább tízezer, vagyis öt év alatt akár 50 ezer menekült befogadására is lenne lehetőség Nagy-Britanniában. Az anglikán vallási elöljárók szerint ez lenne az érdemi válasz arra az emberi szenvedésre, „amelynek naponta tanúi vagyunk”.

A brit kormányfő azonban a hétfői alsóházi vitában kijelentette, hogy a püspökök álláspontja „nem helytálló”. Hozzátette: a levél aláíróinak „talán más országokat kellene inkább felszólítaniuk segélykötelezettségeik teljesítésére”, mert Nagy-Britannia a maga részéről maradéktalanul eleget tesz vállalásainak.

Szlovéniában is bevetik a hadsereget

Szlovéniában a kormány keddre virradóra olyan törvényt kezdeményezett, amelynek értelmében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek a határ őrzésében. A lépést megelőzően migránsok ezrei özönlötték el az országot Horvátország felől, azt követően, hogy Magyarország lezárta határát. A törvényhozás várhatóan a nap folyamán dönt az indítványról.

Miro Cerar kormányfő a szlovén közszolgálati rádióban kijelentette: „Nem rendkívüli állapotot akarunk bevezetni, hanem a határőrizetet megerősíteni”.

Nem alkalmaznak majd erőszakot

A kormány a határon elsősorban a rendet és a nyugalmat akarja fenntartani, erőszak alkalmazása nélkül. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a hadsereg segítse a rendőrség munkáját határvédelmi feladatai ellátásában – írta beszámolójában a szlovén rádió.

A jelenlegi törvény szerint a katonaságnak a határsávtól 50-100 métere kell tartózkodnia, a rendőrség munkáját pedig mindössze technikai eszközökkel és logisztikával segítheti. A hadseregnek nincs joga intézkedni. A törvénymódosítási javaslatot a belügyi, a külügyi és a honvédelmi bizottság is megvitatja együttes ülésén, majd a parlament elé terjeszti. Elfogadásához kétharmados többség kell.

Közös teherviselésre szólítanak fel

A kormány utalt arra, hogy Szlovénia a legkisebb ország a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, és ennek megfelelően korlátozottak a lehetőségei. Szlovénia ezért nyilvánosan arra kéri az Európai Unió tagállamait és intézményeit, hogy aktívan vegyenek részt az ország tehermentesítésébe. Hiú ábránd egy kétmilliós országtól elvárni, hogy rendezi és megoldja helyzetet, miközben ennél sokkal nagyobb országok sem voltak rá képesek – hangzott el az ülésen a szlovén rádió tudósítása szerint.

A legfrissebb adatok szerint hétfőn 8 ezer migráns lépte át a szlovén-horvát határt, és mindössze 2 ezer hagyta el az országot. Szlovéniának 10 ezer fő befogadására van kapacitása. A kormány kedd éjszakai ülésén arról is döntött, hogy bővíti a befogadóállomásokon a szálláshelyeket.

Nehéz lesz a visszatoloncolás

Az Európai Unió területén lévő bevándorlók visszatoloncolása nehéz feladat lesz, amennyiben az általuk kiválasztott ország nem tekinti őket háborús vagy politikai menekültnek – erről az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója beszélt az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Kovács István elmondta, jelenleg Németországban van a legtöbb menekült, ahol fel sem tudják dolgozni a menekültügyi kérelmeket, hat hónapra előre lehet csak időpontot foglalni a kérelmet elbírálásához. Vannak olyan kérelmek is, amelyeket még 2013-ban adtak be – tette hozzá.

Évekig tarthat az elbírálás

A stratégiai igazgató elmondta azt is, hogy az elbírálási folyamat éveket vehet igénybe, a kiutasítás pedig nehéz folyamat lesz, hiszen több százezer embert kellene kitoloncolni az országból. Kovács István szerint ők nagy valószínűséggel önszántukból nem fogják elhagyni azt az országot, ahol a kérelmet beadták, így a visszatoloncolás költsége is az adott államot terheli majd, ami rendkívül nagy kiadást jelent.

Kovács István azt mondta, azzal, hogy Magyarország betartotta a dublini egyezményt, és regisztrálta az embereket, és ebből – a jelenlegi jogszabályok szerint – hátránya származhat.