Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény Brüsszelben kiadott közleménye szerint a hat klaszter a következő témakörök kutatására irányul: víz, föld és talaj, bioenergia, levegő, információcsere és harmonizáció, valamint intelligens szakosodás. Ezekről a kialakítandó hálózatokról, amelyek tudományos adatokkal segítik majd a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtását, és egyúttal ösztönözni fogják a tudományos együttműködést a térségben, a nap folyamán Pozsonyban magas szintű találkozót tartottak. Részt vett Robert Fico szlovák miniszterelnök és Maros Sefcovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke. Magyarországot Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár képviselte. Ott volt Herczog Edit MSZP-s európai parlamenti (EP-) képviselő is. „A tudományos világ bizonyítékokon alapuló adatokkal segítheti a politikai szereplőket abban, hogy körültekintő döntéseket hozzanak egy olyan régió vonatkozásában, amelyet rendkívüli geopolitikai és gazdasági sokféleség jellemez” – mondta a tanácskozáson Sefcovic. Herczog Edit közölte: a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Duna-stratégiát még a magyar uniós elnökség idején fogadták el, csak a következő hétéves pénzügyi keretprogramban nyílik lehetőség arra, hogy forrásokat is rendeljenek hozzá. „A válság hatására az 500 millió európai még biztosabb akar lenni abban, hogy a kemény munkával előteremtett adóforintjai jó helyre mennek, így a stratégia során létrejövő projektek esetében is a hatékonyság és az átláthatóság szempontjait kell előtérbe helyezni” – tette hozzá az EP-képviselő.
A vízzel, a földdel és talajjal, a bioenergiával, valamint a levegővel foglalkozó klaszter a környezetvédelem, az öntözés, a mezőgazdasági fejlesztés és az energetika szemszögéből vizsgálja majd az erőforrásokat. Az információs klaszter az összehasonlítható adatok cseréjét kívánja elősegíteni olyan kérdésekben, mint például a biológiai sokféleség, a folyómorfológia, az árvíz- és aszályveszély. Közös adathozzáférési pontot is létrehoznak a régió egésze számára: e program első verziója várhatóan ez év decemberében lesz működőképes. Az intelligens szakosodással foglalkozó klaszter azt fogja megvizsgálni, hogyan lehet az erőforrásokat – a Duna-térség gazdasági potenciáljának függvényében – úgy összpontosítani, hogy elkerüljék az erőfeszítések és beruházások elaprózódását.
Az EU Duna-stratégiájának megvalósításába a térség unión kívüli országai is bekapcsolódtak. A klaszterekben a 14 Duna-menti ország – Németország, Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova – tudományos képviselői tömörülnek, köztük a régió szinte valamennyi tudományos akadémiája, az 54 egyetemet felölelő Duna-menti Rektori Konferencia, valamint számos más kutatószervezet.
