Szép emelkedéssel fogadta a Kúria döntését az OTP piaca, ami azzal magyarázható, hogy a befektetők nem olvasták végig az ítéletet, s csak annyit vettek le belőle, hogy nem semmis a hitelszerződés. További kockázat forrása lehet, hogy a miniszterelnök az ügy kapcsán az igazságszolgáltatást bírálta, mondván, a bíróság nem foglalkozott a lényegi kérdéssel, vagyis hogy a devizahitel hibás termék vagy sem, illetve hogy a bíróságok nem segítik a hazai devizahiteleseket.

Az OTP ugyan elkerülte a legrosszabbat, hiszen emlékezhetünk, hogy tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék ugyanebben az ügyben a hitelfelvevőnek adott igazat, semmisnek nyilvánítva a szerződést, míg a Kúria mostani döntése komoly megkönnyebbülést jelent a fellebbező bank számára – mondta Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője. Hozzátéve ugyanakkor, hogy a Kúria arról is döntött: az árfolyamrés maximum 1 százalék lehet, s ez visszamenőlegesen érvényes, vagyis az ezt meghaladó átváltási költséget a banknak vissza kell fizetnie. Az árfolyamrés ugyanis menet közben megduplázódott. Az azért fontos, mert az OTP Bank összesen mintegy 670 milliárd forint devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezett az első negyedév végén.  És nem kizárt, hogy a mostani eseten felbuzdulva pertársaság jön létre, melynek eredményeképpen a jövőben akár jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet az OTP-nek.

A miniszterelnök kijelentései arra utalnak, hogy a kormány a választások előtt tervez még komolyabb lépést a devizahitelek terén – vélekedett Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője. Szerinte a legrosszabb szcenárió szerint az eredeti árfolyamon kellene újraszámolni a deviza alapú hiteleket, ami az OTP-nek szélsőséges esetben mintegy 250 milliárd forint veszteséget hozna, ami 900 forintot tenne ki részvényenként. A magyar lakossági bank tőkemegfelelési számai, persze, még így is megfelelőek maradnának. Ám a hazai bankrendszer többi tagja ennél súlyosabb károkat szenvedhet, s kérdés, hogy a külföldi anyabankok ezúttal is biztosítanák-e a veszteség fedezését adó tőkeemelést. Ráadásul a forint is megbillenhetne egy ilyen esetben, hiszen a bankoknak zárniuk kéne a short deviza – long forint típusú fedezeti ügyleteiket.

Nem gondolnám a mostani emelkedés mögé a devizahitelesek ügyében hozott bírósági ítéletet – mondta Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője. Hozzátéve: az OTP árfolyama sokat esett az elmúlt időszakban, ezért a devizahitelesek ügyétől függetlenül is érett egy kisebb korrekció. Túlzott derűlátásra egyébként sincs ok a devizahitelek kapcsán, mert ez az ügy várhatóan egészen a választásokig afféle Damoklész kardjaként lebeg majd a bankpapírok felett.