2024 október 07

Bennfentes kereskedelem miatt büntet a jegybank

Update: Az OTT-ONE Nyrt. az alábbi állásfoglalást adta ki:

„A Magyar Nemzeti Bank által a bennfentesek jegyzékének összeállítására vonatkozó előírások megsértésére vonatkozó határozat indoklásának tanulmányozása nyomán a társaság 2020. szeptember 25. napjával keresetet terjesztett elő a határozatban foglaltakkal, illetve a határozat nyomán megállapított, 5 millió forint értékű felügyeleti bírsággal szemben.

A kereset benyújtásának tényét az OTT-ONE Nyrt. 2020. szeptember 30. napján a Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett, IFRS szerinti, 2020. évi féléves üzleti jelentésében ismertette befektetőivel.”

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása keretében azt vizsgálta, hogy az OTT-ONE Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Kibocsátó) egyik részvényese által az OTT1 részvényekkel végrehajtott tőzsdei tranzakciói kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.

A jegybank megállapította, hogy a részvényes a vizsgált időszakban a Kibocsátó egyik vezető tisztségviselőjétől bennfentes információról szerzett tudomást arra vonatkozóan, hogy a Kibocsátó a közeljövőben zártkörű alaptőke-emelést fog végrehajtani. A bennfentes információ birtokában a természetes személy olyan tőzsdei megbízásokat adott, melyek tiltott bennfentes kereskedelmet valósítottak meg.

A részvényes tevékenysége alkalmas volt arra, hogy károkat okozzon a befektetőknek és veszélyeztesse a pénzügyi rendszerbe vetett befektetői közbizalmat. Magatartásával olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta, amely tevékenység sérti a tőkepiac átláthatóságát és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a tőkepiac mindennapjaiban.

Az MNB a részvényest a bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 10 millió forint összegű piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, megtiltotta részére azok ismételt megsértését és bennfentes kereskedelem gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A jegybank megállapította, hogy az alaptőke-emeléssel összefüggésben keletkezett bennfentes információt a Kibocsátó vezető tisztségviselője a potenciális befektetők – így a később bennfentes kereskedelmet megvalósító részvényes – részére a tőkeemelés feltételeinek megismerése céljából a feladatainak szokásos keretein belül adta át, így azzal nem sértette meg a MAR bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank felhívta ugyanakkor a Kibocsátó figyelmét a piaci tapogatózás szabályainak jövőbeni teljes körű megtartásának fontosságára. A vonatkozó szabályozás célja, hogy a bennfentes információ jogszerű átadása nyomon követhető, az információ áramlásának útja megfelelően visszakövethető, a bennfentes információk bizalmas kezelése pedig mindenkor biztosított legyen, mindezzel segítve a hatékony felügyeleti hatósági tevékenységet is. Az ilyen jellegű ügyek kapcsán az MNB kiemelt figyelemmel vizsgálja ugyanis, hogy a piaci tapogatózásra vonatkozó rendelkezések megsértése okán nem állapítható-e meg a bennfentes információ jogosulatlan közzététele.

Az üggyel összefüggésben a jegybank megállapította továbbá: a MAR előírásaihoz képest a Kibocsátó tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az alaptőke-emelésre vonatkozó bennfentes információ. A bennfentesek jegyzékének összeállítására vonatkozó előírások megsértése miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a Kibocsátót.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.