2024 május 30

Benes-dekrétumok az EP-bizottság előtt

Juhász Imre, a petíció benyújtója a bizottság ülésén annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarság a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés után méltánytalan helyzetbe került. A Benes-dekrétumok diszkriminatívak, több dekrétum még címében is a németekkel és a magyarokkal szembeni intézkedéseket tartalmaz – fejtette ki a Juhász, aki az európai jog szakértője. Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a petíció másik aláírója a zsidókat megbélyegző nürnbergi törvényekhez hasonlította a Benes-dekrétumokat.

Az Európai Bizottság képviselője a petíciós bizottságban elmondta, hogy az uniós jognak térben és időben korlátai vannak. Az időbeli korlátokra utalva rámutatott: az Európai Unió elődje 1957-ben jött létre, ezért nem foglalkozhat ezt megelőző jogi aktusokkal, vagyis az EU nem dönthet a Benes-dekrétumokról.

Bagó Zoltán fideszes képviselő arra kérte a petíciós bizottságot, hogy ne fogadja el az Európai Bizottság álláspontját. Azt kérte a bizottságtól, hogy a petíció ügyét tartsa nyitva és javasolta, hogy a bizottság intézzen kérdést Szlovákiához a Benes-dekrétumokra vonatkozóan és küldjön vizsgálóbizottságot Szlovákiába. „Nem politikai kérdésről van szó, mert az a bilaterális diplomáciára tartozik. Nem történelmi kérdésről van szó, nem az (szlovák) államiságot szeretnénk megkérdőjelezni, hanem hatályos, élő jogról, a 2004-es EU-csatlakozás után keletkezett 2007-es szlovák nemzeti tanácsi határozatról” – mondta a bizottsági ülés után Bagó Zoltán magyar újságíróknak.

Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a petíció igenis a bizottság hatáskörébe tartozik, mert a jogfolytonosságot maga Szlovákia teremtette meg, a bizottság pedig nem bújhat a mögé, hogy ezek a rendeletek az unió létrejötte előtt születtek, mert az azokat megerősítő parlamenti határozat 2007-ben, egy uniós tagállamban, Szlovákiában született. „Van 13 dekrétum, ami ellentétes az unió egyik alapértékével, a diszkrimináció tilalmával” – mondta a bizottság ülésén Tabajdi Csaba. A diszkrimináció tilalma máig sérül – fejtette ki Tabajdi, majd ő is javasolta hogy a petíció maradjon napirenden, és támogatta Bagó Zoltán kezdeményezését egy tényfeltáró bizottság menesztésére Szlovákiába. A szocialista EP-képviselő azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarok számára már egy erkölcsi bocsánatkérés és a kollektív bűnösség elvének elvetése is erkölcsi jóvátételt jelentene. Az Európai Uniónak Tabajdi szerint nem történelmi kérdésként kellene kezelnie a kérdést, hanem az uniós alapjogok sérelmét kellene vizsgálnia.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint ez egy emberi jogi ügy, amely alkalmat teremt arra, hogy az Európai Unió megmutassa, hogy az európai intézmények az emberi jogokon alapulnak és az Európai Unió arról is szól, hogy az emberi jogokat megvédi.

Az Európai Parlament petíciós bizottsága, amelynek egyetlen szlovák tagja nincsen, így a mostani vitában szlovák képviselő nem is szólalt fel, a vita végén úgy döntött, napirenden tartja a kérdést, és Szlovákia hivatalos álláspontját is kikéri az ügyben.

Az Eduard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák.

A beadvány benyújtója, Juhász Imre, az ELTE jogi karának adjunktusa, a 2006-os budapesti tüntetéseken történt rendőri fellépés ügyében vizsgálódó Civil Jogász Bizottság munkájában is részt vett.