Az Egyesült Államok és Oroszország vezetői kulcsfontosságú tárgyalásra készülnek, amely akár a három éve tartó ukrajnai háború végét is jelentheti. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kedden telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol a 30 napos tűzszüneti javaslatról és egy lehetséges békemegállapodásról lesz szó.

Trump: „Nagyon jó esély van a háború befejezésére”

Trump a Washingtonba tartó repülőútja során beszélt az újságíróknak arról, hogy jelentős előrelépés történt az ukrán háború lezárásával kapcsolatban:

„Meg akarjuk nézni, hogy le tudjuk-e zárni ezt a háborút. Talán sikerül, talán nem, de szerintem nagyon jó esélyünk van rá.”

Az Egyesült Államok célja egy 30 napos tűzszünet elérése, amelyet Kijev már elfogadott. Azonban Oroszország további biztosítékokat követel, így a tárgyalások középpontjában a területi engedmények és az energiatermelő létesítmények ellenőrzése állhat.

Megosztják Ukrajnát? – Putyin követelései

Trump szavai szerint az egyeztetések területek átadásáról és a Zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzésről is szólnak.

Bár Trump nem részletezte pontosan, milyen területi engedményeket tartanak elfogadhatónak, nagy valószínűséggel az Oroszország által megszállt régiók státuszáról lesz szó. Az orosz követelések közé tartozik:

• A Krím-félsziget és a megszállt kelet-ukrajnai területek végleges orosz ellenőrzése.
• Ukrajna NATO-tagságának kizárása.
• A Nyugat által bevezetett szankciók enyhítése.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy Putyin kedden egyeztet Trumpal, de nem kommentálta az amerikai elnök kijelentéseit a földrajzi és stratégiai engedményekkel kapcsolatban.

Ukrajna álláspontja: „Szuverenitásunk nem alku tárgya”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nem hajlandó területeket feladni egy esetleges békemegállapodás érdekében. Kijev azonban mégis elfogadta a 30 napos tűzszünetet, amelynek részletei még tisztázásra várnak.

Az ukrán kormány álláspontja:

• Minden megszállt terület vissza kell kerüljön Ukrajnához.
• Oroszország vonja vissza csapatait, és fejezze be az agressziót.
• Nincs alku Ukrajna függetlenségéről.

Ugyanakkor az ukrán kormány még nem reagált Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának, Mike Waltz-nak az állításaira, aki szerint „a valósághoz kell igazodnunk, és el kell gondolkodnunk azon, hogy minden egyes ukrán terület visszaszerzése egyáltalán reális cél-e.”

NATO-tagság kizárása – Oroszország „vasbeton” garanciákat akar

Oroszország követelései között kiemelt helyen szerepel, hogy Ukrajna ne lehessen a NATO tagja. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott:

„Vasbeton garanciákra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy Ukrajna örökre semleges marad.”

A nyugati országok ezt a követelést eddig kategorikusan elutasították, mivel szerintük az Oroszország általi zsarolás legitimálását jelentené.

A Nyugat megosztott – békefenntartók Ukrajnában?

A békefolyamatokhoz kapcsolódóan a brit és francia kormány jelezte, hogy hajlandóak katonai békefenntartó csapatokat küldeni Ukrajnába, amennyiben megszületik egy békemegállapodás. Keir Starmer brit miniszterelnök szerint több NATO-tagállam is részt venne egy ilyen misszióban.

Oroszország azonban elutasította ezt a lehetőséget, mondván:

„Ha külföldi csapatok lépnek Ukrajna területére, az háborús cselekménynek számít.”

Ezzel nagy a kockázata, hogy a békefenntartás ürügyén küldött NATO-erők is konfliktusba keverednek az orosz hadsereggel.

Összegzés – Milyen esély van a háború lezárására?

Donald Trump kedden tárgyal Vlagyimir Putyinnal a háború lezárásáról.
Az Egyesült Államok célja egy 30 napos tűzszünet elérése, de Oroszország területi engedményeket és Ukrajna NATO-tagságának kizárását követeli.
Kijev továbbra is kitart területi szuverenitása mellett, de egyre nagyobb a nyomás a kompromisszumra.
Néhány NATO-ország békefenntartókat küldene Ukrajnába, amit Oroszország élesen elutasít.

A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek a háború sorsának alakulásában. Ha Trumpnak sikerül Putyinnal megállapodásra jutnia, az az első komoly lépés lehet egy hosszabb távú békefolyamat felé – de az ukrán és európai vezetők válasza még nagyban befolyásolja a tárgyalások kimenetelét.