Korszerű igényeket elégít ki

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán megrendezett, a vadegészségügy aktuális kérdéseivel foglalkozó fórumon beszélt erről. Hozzátette, hogy a vadhús zsírokban, szénhidrátokban szegény, ugyanakkor fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag húsféle, így messzemenően megfelel a korszerű fogyasztói igényeknek.

Gombos Zoltán, a VM élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának vezetője elmondta, a konferencián együtt tekintették át a vadegészségügy aktuális kérdéseit: a vadgazdálkodással foglalkozók, a vadászati jogokat gyakorlók, a vadászatra jogosultak, az állatorvosok, a hatósági emberek, és közösen beszélték meg a gondokat.

Növekedett az árbevétel

Kardeván Endre kiemelte: az elmúlt négy évben a vadgazdálkodási ágazat és a szakigazgatás együttműködése jelentős szakmai és gazdasági eredményeket hozott. Így például a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-ben megalkotta a vadhúsrendeletet, amely könnyebbé tette a magyar családok vadhúsvásárlását, valamint a helybeni értékesítést. Emellett a vadhússal kapcsolatos jogszabályi változások árnövelő hatással voltak, aminek következtében tartósan sikerült magasabb felvásárlási árat elérni a gímszarvas, dám, muflon és őz esetében.

A kedvező folyamatnak köszönhetően a 2012/13-as vadászati évben a teljes ágazati árbevétel 20,3 milliárd forintra emelkedett. Ebben a vadhúsból származó bevétel 5,3 milliárd forintot tett ki, és ezzel először haladta meg a külföldi bérvadászatból származó bevételeket. Így a vadhús gazdálkodást meghatározó tényezővé vált a vadászatra jogosultak számára – jelentette ki az államtitkár. Ezen felül a vadgazdálkodási ágazatot sikerült tartósan nyereségessé tenni az intézkedéssel – hangsúlyozta az államtitkár.

Emlékeztetett: míg 2010-ben 160 millió forintos eredménnyel zárta az évet az ágazat, addig az előző vadászati évben ez csaknem a kilencszeresére, vagyis 1,4 milliárd forintra emelkedett. Így átlagosan 1 millió forinttal maradt több a vadászatra jogosultak zsebében. Hozzátette, ezért nem igényel különösebb bizonyítást, hogy a javuló gazdasági eredmények mellett a gazdálkodók több energiát tudnak fordítani a szakmailag megalapozott gazdálkodásra.