2024 június 20

Bejött a portugál aukció

Sikerült az aukció

A portugál államkincstár 950 millió euró értékben adott el 2025-ben lejáró államkötvényeket 2,397 százalékos átlaghozammal, ami több mint 0,3 százalékpontos emelkedést jelent a februári hasonló kibocsátáson elért 2,041 százalékos kamathoz képest. A 2037-ben lejáró, összesen 350 millió euró értékű államkötvények átlaghozama viszont 3,234 százalékra süllyedt a júliusban elért 3,534 százalékról.

A portugál államadósság-kezelő központ 1,25 milliárd euróért vitt piacra állampapírt. A tízéves államkötvény iránti kereslet 62 százalékkal, a 22 éves esetében pedig 85 százalékkal haladta meg a kínálatot.

„Azt mondanám, hogy ezek az adatok kedvezőek egy olyan ország esetében, amelyben még mindig nem tudni, hogy ki alakít kormányt” – jelentette ki Filipe Silva, a Carregosa bank kötvénypiaci vezető elemzője.

Választások után

A megszorító költségvetési politika négy éve után a kormányzó jobboldal megnyerte ugyan az október 4-én tartott parlamenti választást, de elveszítette többségét a parlamentben. A kormánykoalíció – a jobbközép Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokratikus és Szociális Központból (CDS-PP) álló pártszövetség – a szavazatok 39 százalékát, a legfőbb ellenzéki erőnek számító Szocialista Párt pedig a voksok 32 százalékát szerezte meg. Anibal Cavaco Silva államfő Pedro Passos Coelho leköszönő miniszterelnököt bízta meg „egy stabil és tartós” kormány megalakításával, de a szocialistákkal folyó koalíciós tárgyalások minden jel szerint zsákutcába jutottak.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Antonio Costa, a PS vezetője a megszorítások korszakának lezárását akarja, és igyekszik megszerezni a kommunista párt, valamint a görögországi Szirizához hasonló Baloldali Blokk támogatását, hogy képes legyen a jobboldallal szemben alternatívát jelentő kormány létrehozására.

IMF-hitellel terhelve

Portugália tavaly májusban lépett ki a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag védelme alól, miután teljesítette annak a 78 milliárd eurós hitelprogramnak valamennyi feltételét, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió 2011-ben indított fizetőképességének biztosítása érdekében. A hitelekért cserébe kemény gazdasági megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania a dél-európai országnak.